A meghirdetett kerékpártúrára összejött egy lelkes 5 fős csapat, volt közöttünk, kezdő és haladó, fiatal illetve tapasztalatokkal, múlttal már rendelkező egyaránt. Az újpesti vasútállomásra mindnyájan időben, illetve már korábban is megérkeztünk, hogy biztosan fel tudjunk szállni a kerékpárokkal a vonatra. Az utazással töltött 30 perc elrepült, az ablakon kinézve reméltük, hogy a meteorológiai jelentésben elhangzott helyi záporok, zivatarok el fognak bennünket kerülni.

A program a váci vasútállomásról indult,  kezdés előtt egy fiatalember készített csapatunkról  pár fotót. Vác belvárosán átkerekezve célba vettük a kiépített kerékpárutat és ezzel megkezdődött a túra! A táj szépsége elbűvölt minket, élvezet volt menni a kényelmes úton és gyönyörködni a Duna látványában. Utunk első állomása a gödi Étterem volt a kerékpárút mellett, melyet szerencsére eltéveszteni, és kikerülni sem lehetett.

Az eddig megtett úton már meg is jött az étvágyunk, melyet pörkölttel, sült hallal és mákosgubával csillapítottunk, majd jóféle gyümölcsszörpökkel oltottuk a szomjunkat. A „kemény” 10 km-es táv után ismét a nyeregbe pattantunk és mentünk tovább, a következő állomásig, mely Dunakeszin a Duna parton lévő fagylaltozó volt. Az idő kegyes volt hozzánk, mert nemhogy nem esett az eső, hanem a nap is kisütött, így lassan elkezdtük a melegebb holmikat a táskánkba tenni.

Megérkeztünk hamar a fagyizóhoz, mivel jó társaságban, jó úton az idő röpült velünk. A fagyizóban a legnagyobb problémát a bőséges választék jelentette. Gyakorlott adószakértőként ezen is túljutottunk, és mindenki megtalálta a neki kedvére való ízesítésű fagylaltot. A Duna és a partjának látványa újra megragadott minket, csak ültünk a padon és élveztük a finom fagylaltot és gyönyörködtünk az elénk táruló természet szépségében. Csemegénket elfogyasztva, készítettünk pár képet – melyet megosztunk Veletek -, és elindultunk az utunk végállomása felé, az újpesti vasútállomáshoz.

Az utolsó 12 km-en már melegünk is volt, mivel ekkor már végig napsütésben tekertünk. Túránknak ez a végső, levezető szakasza egy aránylag új, 2 éves nagyon jó minőségű és biztonságosan széles aszfalt burkolatú kerékpár úton vezetett. Káposztásmegyeren átkerekezve gyorsan megérkeztünk utunk végállomásához, az újpesti vasútállomáshoz.

Leszálltunk a kerékpárunkról és örömmel megállapítottuk, hogy nagyon jól sikerült a kirándulásunk, jó dolgok történtek velünk és szerencsére senkinek és semminek nem esett bántódása. Külön gratulálunk a túra legfiatalabb résztvevőjének H. Szófia 11 éves nagylánynak, aki az iramot nemcsak tartotta, hanem esetenként diktálta is nekünk!

A búcsúzás során megfogadtuk, hogy szervezünk további túrákat, bízva abban, hogy a beszámolónk és a fényképek minél többeknek meghozza a kedvet a közös tekeréshez!