Etikai szabályzat

I. Általános szabályok

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének Alapszabályában foglaltaknak megfelelően az etikai szabályokat külön szabályzatban kell meghatározni.

Jelen szabályzat közreadásának célja egyrészt, hogy a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) tagjainak munkájukban segítséget nyújtson az okleveles adószakértői és adótanácsadói tevékenységhez kapcsolódó etikai normák és magatartási szabályok betartásához, illetve meghatározza az etikai szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokat.

I. 1. Az okleveles adószakértőre vonatkozó szabályok
Az okleveles adószakértő (szervezet) egyesületi tag munkáját az

az adókötelezettséget megfogalmazó, az adótanácsadói és adószakértői tevékenységet érintő, szabályozó törvények, jogszabályok,
a Polgári Törvénykönyv,
az Egyesülési jogról szóló törvény,
a Magyar Okleveles Adószakértő Egyesület alapszabálya
határozzák meg.

I. 2. Etikai vétség meghatározása
Etikai vétségnek minősül, ha az okleveles adószakértő:

okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét akár gondatlanságból, szakmai hiányosságokból kifolyólag, vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi,
az etikai szabályzat III.) részében foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít,
az egyesület jó hírnevének megsértésére irányuló tevékenységet folytat,
mint tisztségviselő hatáskörének túllépése folytán az egyesület erkölcsi – anyagi biztonságával ellentétes tevékenységet végez.

I. 3. Az etikai szabályok alanyai
Az etikai szabályzat az Egyesület rendes, illetve jogfenntartó tagsági viszonnyal rendelkező okleveles adószakértőjére, szervezeti tagra, továbbá a tiszteletbeli tagra alkalmazható.

I. 4. Etikai szankciók
Az etikai vétség vizsgálatánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelezettségszegés súlyát és gyakoriságát, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség közvetlenül vagy közvetett módon sértette-e és ha igen, milyen mértékben az Egyesület, illetőleg az okleveles adószakértő, adótanácsadó hivatás jó hírnevét és társadalmi elismertségét.

Az alkalmazható etikai szankciók:

• írásbeli figyelmeztetés
• az etikai vétség nyilvánosságra hozatala az Egyesület honlapján,
• kizárás az Egyesületből,
• anyagi károkozás esetén kártérítés, amely együttesen alkalmazható az a-c) pontokkal is
• Kizárásról határozat csak szabályszerűen lefolytatott etikai eljárás keretében hozható. A tiszteletbeli taggal szemben, amennyiben egyesületi tagságához nem méltó magatartást tanúsít, szankcióként csak a kizárás alkalmazható.

II. Az etikai szabályzat értelmező rendelkezései

II. 1. Okleveles adószakértő
Az Egyesület által nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, aki a végzettséget igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik, ideértve azt a tagot is, aki a tagsági viszonyát szünetelteti (a továbbiakban: okleveles adószakértő).

II. 2. Okleveles adószakértő szervezet
Az Egyesület által nyilvántartásba vett szervezet, amelyet tagja/tagjai által, illetve a szervezet alkalmazásában álló olyan munkavállaló képvisel, aki okleveles adószakértői végzettséggel rendelkezik (a továbbiakban: okleveles adószakértő szervezet).

II. 3. Tiszteletbeli tag
Olyan természetes személy, akit az Egyesület elnökségének javaslatára a közgyűlés egyszerű többséggel annak választ.

II. 4. Praxis (gyakorlat)
Bárki számára elérhető, az okleveles adószakértő, okleveles adószakértő szervezet által végezhető szolgáltatás nyújtása.

II. 5. Megbízó
Aki/amely az okleveles adószakértőnek, okleveles adószakértő szervezetnek adószakértői tevékenység végzésére és/vagy szakmai egyéb szolgáltatásra adott szóban vagy írásban megbízási ajánlatot vagy megbízást, illetve aki felé a okleveles adószakértő, okleveles adószakértő szervezet ajánlattal él.

II. 6. Okleveles adószakértői tevékenység, adótanácsadás
Okleveles adószakértői végzettséggel rendelkező természetes személyek, illetve okleveles adószakértő szervezetek által végzett olyan tevékenység, melyet jogszabály alapján okleveles adószakértő végezhet, az adózással kapcsolatos valamennyi tevékenység, többek között: adótanácsadás, adószakértés, igazságügyi adószakértés, adótervezés stb. végzése. Továbbá speciális és összetett a nemzetközi-, jövedelem-, forgalmi és egyéb adók területén felmerülő feladatok átfogó feldolgozása és ismertetése.

II. 7. Szakmai egyéb szolgáltatás
A gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése; a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos adótanácsadói, adószakértői tevékenység pénzügyi, adó, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi adószakértői tevékenységet is; számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, adótanácsadói, okleveles adószakértői szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás; egyszeres és kettős könyvvezetés.

II. 8. Ajánlattétel
Az ügyfél megkeresése abból a célból, hogy okleveles adószakértői és/vagy szakmai egyéb szolgáltatásokat felajánlják, illetve az ügyfél megkeresésére válaszadás.

II. 9. Nyilvánosság
A közvélemény tájékoztatása az okleveles adószakértővel, okleveles adószakértő szervezetekkel kapcsolatos adatokról az Egyesület vezetésének jóváhagyása szerint.

II. 10. Hirdetés
Megbízás megszerzése érdekében az okleveles adószakértő, okleveles adószakértő szervezet által kínált szolgáltatásokra vonatkozó tárgyszerű, tárgyilagos, mások szolgáltatásait – még áttételesen sem – nem minősítő írásos, vagy egymástól független személyek előtt szóban elhangzó közlés.

II. 11. Tárgyilagos
Az, aki részrehajlástól és érdekellentétektől mentes.

II. 12. Összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség fennállhat a megbízás jellegétől függően a közeli hozzátartozó, élettárs, gazdasági kapcsolat, munkaviszony, adós – és hitelező viszony esetén, valamint a tag egyéni megítélése alapján.

II. 13. Az etikai eljárás során felmerülő költségek
Az etikai eljárással kapcsolatba hozható minden költség (pl. posta, sokszorosítás, hitelesítés, adminisztrátor bére, útiköltség, eszközköltsége, az eljárás során alkalmazott szakértői, jogi képviselői kiadások stb.).

II. 14. Üzleti kapcsolat
Az okleveles adószakértő, okleveles adószakértő szervezet által végezhető tevékenységek nyújtása ügyfél, illetve a megbízója részére.

II. 15. Egyéb üzleti kapcsolat
Minden a Polgári Törvénykönyv szerinti szóbeli vagy írásbeli szerződésen alapuló kapcsolat.

III. Okleveles adószakértői tevékenység során követendő magatartás szabályai

III. 1. Általános elvek
1.1. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet olyan független személy, szervezet akit/ amelyet okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenysége során megbízója vagy foglalkoztatója nem utasíthat, és nem befolyásolhat a vonatkozó jogszabályok keretein túl.

1.2. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértői szervezet nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti az adószakértői, adótanácsadói vélemény kialakítását, korlátozná tárgyilagosságát, függetlenségét.

1.3. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértői szervezet nem vállalhat el olyan megbízást, amelyhez nem rendelkezik kellő ismeretekkel, gyakorlati tapasztalattal, vagy ha a kellő ismeretet, tapasztalatot szakértő bevonásával sem tudja pótolni.

1.4. Az okleveles adószakértőnek, az okleveles adószakértő szervezetnak az okleveles adószakértői – és adótanácsadói tevékenységet az adózással kapcsolatos törvényekben megfogalmazott szabályok teljes körű alkalmazásával, (dokumentáltan) kell végeznie. Az okleveles adószakértő köteles szakmai tudását rendszeresen aktualizálni.

1.5. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet – megbízatásának időtartama alatt – köteles figyelemmel kísérni a megbízója tevékenységét, és tájékozódni a lényeges üzleti eseményekről.

1.6. Az okleveles adószakértőnek, az okleveles adószakértő szervezetnak az álláspontját ügyfeleivel szemben szakmai érveléssel, tárgyilagosan, határozottan és udvariasan kell képviselnie, legyen korrekt és segítőkész.

1.7. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet köteles az Egyesületnek bejelenteni, ha vele szemben szakmai ügyben büntetőeljárás indult, úgyszintén azt is, ha büntetőeljárás keretében vele szemben vádat emeltek. Köteles megnevezni az eljáró hatóságot és közölni az ügy számát. Amennyiben az okleveles adószakértő ellen olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek a büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb, az Etikai Bizottság a tag egyesületi tagsági jogviszonyát a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Amennyiben az okleveles adószakértőt első fokon felmentették, úgy a felfüggesztés záró időpontja az első fokú ítélet kihirdetésének napja.

1.8. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet amennyiben tevékenysége, megbízása során bűncselekményre utaló adatok, információk birtokába jut, úgy a vonatkozó jogszabályban előírt intézkedéseket kötelezően tegye meg.

1.9. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet törekedjen arra, hogy környezetének tagjait, illetve megbízóit ösztönözze az adózási szabályok tiszteletben tartására, az adózási fegyelem betartására. Ügyfeleinek nyújtson tájékoztatást a törvényi kereteken belül elérhető optimális mértékű adók, illetve járulékok mértékéről.

1.10. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet szakértői tevékenység végzése során nem kerülhet függő helyzetbe megbízójával, munkáját tárgyilagosan köteles elvégezni.

III. 2. Összeférhetetlenség
2.1. Abban az esetben, ha az összeférhetetlenség vélelme a szerződés megkötése előtt felmerül, az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő a szerződés megkötésétől köteles elállni.

2.2. Abban az előre nem látott esetben, ha megbízás teljesítése folyamatban van, és az összeférhetetlenség ténye ismertté vált, az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet köteles ezen tényt megbízójával írásban közölni.

III. 3. Hirdetés, ajánlattétel
3. A hirdetés és ajánlattétel nem tartalmazhat összehasonlítást más okleveles adószakértőkkel, illetve okleveles adószakértő szervezetekkel. Tilos összeköttetésre hivatkozni és bármilyen más módon túlzott várakozást ébreszteni.

III. 4. A megbízóval szembeni magatartás
4.1. Az okleveles adószakértőnek, az okleveles adószakértő szervezetnek, a szakmai szolgáltatás során, hivatásához méltó, határozott, nyílt és egyenes magatartást kell tanúsítania.

4.2. Az okleveles adószakértőnek, az okleveles adószakértő szervezetnek munkavégzése során olyan szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie, amely elegendő a megbízásban szereplő szervezet gazdasági ügyleteinek alapos megismeréséhez és az adózást érintő kockázati tényezők felméréséhez.

4.3. Akkor is az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet a felelős az okleveles adószakértői, illetve az adótanácsadói tevékenységéért, ha annak elvégzéséhez más okleveles adószakértőt, más szakma szakértőjét, vagy bárki mást vesz igénybe.

III. 5. Titoktartás
5.1. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet a munkája során tudomására jutott információt köteles bizalmasan kezelni.

Titoktartási kötelezettség terheli az okleveles adószakértőt, az okleveles adószakértő szervezetet attól kezdve, hogy a titkot képező tényt vagy adatot a megbízás szándékával tudomására hozzák, függetlenül attól, hogy a megbízás megvalósul-e.

5.2. A titoktartási kötelezettség kiterjed minden olyan ismeretanyagra, amely az okleveles adószakértőnek, az okleveles adószakértői szervezetnek az okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenysége során tudomására jutott. A titoktartási kötelezettség az okleveles adószakértő és a megbízó közötti kapcsolat megszűnését követően is időbeli korlátozás nélkül fennmarad.

5.3. A titoktartási kötelezettség azt is jelenti, hogy az okleveles adószakértőnek, az okleveles adószakértő szervezetnek a szakmai szolgáltatás során tudomására jutott információkat saját vagy harmadik fél előnyére nem használhatja fel, és a felhasználás látszatát is kerülnie kell.

5.4. Az okleveles adószakértőnek a titoktartási kötelezettség alól csak a megbízó és csak írásban adhat felmentést. Ettől az okleveles adószakértő hatósági eljárás során, továbbá jogszabályi kötelezettség alapján tekinthet el.

5.5. Az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet köteles tiszteletben tartani a másik okleveles adószakértőt terhelő titoktartási kötelezettséget, jogellenesen nem szerezheti meg az információkat, és azt nem használhatja fel semmilyen célból.

III. 6. Együttműködés az okleveles adószakértők, illetve az okleveles adószakértő szervezetek között
Általános követelmény, hogy az okleveles adószakértők, az okleveles adószakértő szervezetek egymással, továbbá a szakmai érintkezésekben korrekt, kollegiális kapcsolatot tanúsítsanak.

6.1. Az okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenység során kapcsolatba került okleveles adószakértőknek, az okleveles adószakértő szervezeteknek készséggel kell egymás szakmai támogatására rendelkezésre állniuk, nem adhatnak egymásnak félrevezető információt. A szakmai tapasztalatcsere keretében is kötelező a titoktartás.

6.2. Megbízások megszerzése érdekében az okleveles adószakértő, az okleveles adószakértő szervezet nem alkalmazhat az etikai szabályzatba ütköző módszereket.

IV. Az etikai eljárás szabályai

IV. 1. Általános rendelkezések

Hatáskör és illetékesség
Az Egyesület etikai jogkörét az etikai eljárás megindításakor az egyesületi tagsággal rendelkező – ide értve a jogfenntartó tagot is – okleveles adószakértőkkel és a tiszteletbeli tagokkal (továbbiakban: eljárás alá vont személy) szemben gyakorolja.

Etikai ügyben bejelentést írásban, névvel ellátva bárki tehet. A bejelentés megvizsgálását követően az etikai eljárás lefolytatásáról az Etikai Bizottság határozattal dönt. Az Egyesület tisztségviselőinek, az Elnökség tagjainak, illetve a választott testületek tagjainak kötelessége etikai eljárást kezdeményezniük, ha tisztségükből adódó tevékenységük során tudomásukra jutottak alapján az etikai szabályok megsértését vélelmezik.

Az Egyesület Elnökével, a Titkárral, továbbá a választott testületek tagjaival szemben indult etikai eljárásban az érintett tisztségviselők nem vehetnek részt.

Az Egyesület Elnökével szembeni etikai eljárás esetén az elnök jogkörében a Titkár jár el.

Az etikai felelősséget az etikai vétség elkövetése időpontjában hatályban lévő jogszabályok, az egyesületi Etikai Szabályzat, és egyéb, az Egyesület honlapján közzétett testületi határozatok alapján kell elbírálni. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő szabályok enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy azokat kell alkalmazni.

Az etikai eljárásban résztvevők is titoktartásra kötelesek. A titoktartás megsértése esetén a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint felelnek.

Az etikai eljárást az Egyesület Elnöke írásban rendeli el, az etikai vétségnek és bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának megjelölésével, amiről az etikai eljárás alá vont tagot is értesíti. Az etikai eljárás megindítását követően az Etikai Bizottság felkérésére bármely rendes tag lehet etikai megbízott. Az etikai megbízott feladata, hogy a bejelentés alapján megindult vizsgálatot lefolytassa. Az etikai megbízottnak a felkérés elfogadásával egyidejűleg nyilatkozni kell, hogy az üggyel és a résztvevőkkel kapcsolatban elfogulatlan és képes a tőle elvárható legnagyobb mértékű tárgyilagossággal eljárni.

Meg kell tagadni az eljárás elrendelését akkor:
a) ha a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan,
b) ha az etikai felelősségre vonhatóság egyéb okból megszűnt,
c) ha a bejelentésben foglaltakat már jogi eljárás alá vonták, jogerősen elbírálták.

Az etikai eljárásban az eljárás alá személy jogi képviselőt bízhat meg képviselete ellátására.

Az etikai eljárás alá vont személy és jogi képviselője egyaránt, az Egyesület hivatalos helyiségében a bejelentéssel és az érdemi határozatot megalapozó iratokba betekinthet, és azokról kérésére – költségtérítéssel – másolatot kaphat.

Az etikai eljárás tárgyalásai nem nyilvánosak, azon az etikai eljárásra jogosult testület tagjainak, az etikai megbízottnak, a jegyzőkönyvvezetőnek a kivételével csak az eljárás alá vont tag, illetve meghatalmazással igazolt jogi képviselője, valamint az eljárás egyes szakaszaiban a szükséges időtartamig az vehet részt, akinek a részvétele az eljáró bizottság szerint szükséges.

Az etikai eljárás alá vont személy védekezését írásban, a tárgyalást megelőzően 15 nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő.

IV. 2. Az etikai jogkört gyakorlók
Első fokon: az Egyesület Etikai Bizottsága.
Másodfokon: az Egyesület Elnöksége, a Titkár előterjesztése alapján.

Nem járhat el az etikai ügyben (eljárási kizárási ok):
a) aki az eljárás alá vont személy közeli hozzátartozója;
b) aki az eljárást kezdeményezte – ide nem értve, ha az eljárást az etikai megbízott, vagy az Etikai Bizottság kezdeményezte;
c) aki az eljárásban tanú, szakértő vagy ilyenként meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható,
e) aki az elsőfokú eljárásban, a határozat-hozatalban részt vett, ide nem értve, ha az eljárásra azért kerül sor, mert az Etikai Bizottságot a másodfokú határozat új eljárásra utasította.

Az eljárási kizárási okot az érintettek az eljárás megindulásakor kötelesek az elsőfokú eljárásban az Etikai Bizottság Elnökének, a másodfokú eljárásban az Egyesület Elnökségének bejelenteni.

Az eljárási kizárásra vonatkozó rendelkezéseket az etikai megbízottra és a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazni kell.

Az eljárás alá vont személy, az Etikai Bizottság egyes tagjai, illetve az Egyesület Elnöksége egyes tagjai, illetve az etikai megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után az Etikai Bizottság, az Egyesület Elnöksége határozatot hoz, hogy helyt ad-e az eljárásból való kizárásnak. Az érintett tag az elfogultsági határozathozatalban nem vehet részt.

Amennyiben az Etikai Bizottság, az Egyesület Elnöksége az elfogultsági kifogásnak helyt ad, úgy az érintett az etikai eljárásban nem vehet részt.

Az etikai megbízott kizárása esetén az eljáró új etikai megbízottat az Etikai Bizottság kéri fel az Egyesület rendes tagjai közül

IV. 3. Az elsőfokú eljárás
Az Etikai Bizottság Elnöke az etikai megbízott írásbeli javaslata (összefoglaló jelentése) alapján írásban elrendeli az etikai eljárás lefolytatását – a tag értesítésével -, az etikai vétségnek és bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével. Az etikai tárgyalás időpontját legalább 30 napos tárgyalási időközzel kell kitűzni. Az Egyesület Elnöke az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat – az etikai megbízotton keresztül – megküldi az Etikai Bizottság Elnökének. Az Etikai Bizottság Elnöke kijelöli az ügy előadóját, megidézi a tanúkat és szükség esetén, szakértőket is igénybe véve, további bizonyítást rendelhet el.

Az eljárás alá vont személy részére az etikai eljárás elrendelésével együtt az etikai megbízott összefoglaló jelentését is meg kell küldeni, azzal, hogy arra a tárgyalást megelőzően 15 nappal írásban, szóban legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmeztetni kell arra is, hogy ha alapos ok nélkül az eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza, a tárgyalás a távollétében is lefolytatható. Ha az eljárás alá vont egyesületi tag állandó lakóhelyéről, illetve irodája címéről az értesítés “ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést meg kell ismételni. Második eredménytelen értesítés esetén az eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztett eljárás az eljárás megindításáról szóló határozat keltét következő 36 hónapon belül újrakezdhető.

Az etikai tárgyaláson köteles részt venni az etikai megbízott.

Az etikai eljárásról hangfelvételt kell készíteni, amelyről a jegyzőkönyvet 15 napon belül az Egyesület ezzel megbízott alkalmazottja leír. A hangfelvételről készített jegyzőkönyvet, az Etikai Bizottság Elnöke és az etikai eljárás megkezdésekor az Etikai Bizottság által megválasztott tag hitelesíti.

A tárgyalás megnyitása után az ügy előadója ismerteti az etikai eljárás elrendeléséről szóló elnöki döntést és az etikai megbízott összefoglaló jelentését, valamint az ügy iratait. Az Etikai Bizottság Elnöke meghallgatja az eljárás alá vont egyesületi tagot, szükség esetén az eljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket.

Az etikai megbízott és az eljárás alá vont tag, vagy jogi képviselője a tárgyalás bármely szakaszában indítványokat tehet. Amennyiben az indítványt az Etikai Bizottság megalapozottnak találja – szükség esetén -, a tárgyalás elhalasztásával további bizonyítást rendel el.

Ha az Etikai Bizottság a bizonyítási indítványokat elutasítja, úgy azt az etikai eljárásról hozott határozatában indokolni köteles.

A bizonyítási eljárás befejezése után, zárt ülésen az Etikai Bizottság szavazással először arról dönt, hogy történt-e etikai vétség. Amennyiben etikai vétség történt, akkor az etikai megbízott előterjeszti indítványát az etikai büntetésre. Ezt követően az Etikai Bizottság szavazással dönt az indítványról. Amennyiben az Etikai Bizottság az etikai megbízott által javasolt etikai büntetést elveti, akkor az ügy előadója javasol etikai büntetést, és az Etikai Bizottság erről is szavaz.

Amennyiben az Etikai Bizottság a megkezdett etikai tárgyaláson az eljárást elsőfokú határozattal nem zárja le, akkor a tárgyalást elhalasztja és a folytatásra új időpontot tűz ki.

IV. 4. Etikai határozatok
Az Etikai Bizottság a tényállást az általa vizsgált és lefolytatott bizonyítási eljárás során felvett bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg. Határozatát minden befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján, zárt ülésen tanácskozás után, szótöbbséggel hozza meg. A javasolt etikai büntetésről elsőként az ügy előadója szavaz, utolsóként az Etikai Bizottság Elnöke. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A határozatot – rövid indokolással – szóban azonnal ki kell hirdetni. A kihirdetett határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni.

Az Egyesület által kezdeményezett etikai eljárás megszüntetése esetén a költségeket az Egyesület viseli.

Az írásba foglalt határozatot az Etikai Bizottság Elnöke írja alá, és 15 napon belül meg kell küldeni az eljárás alá vont személynek vagy jogi képviselőjének, egyúttal a bejelentőt írásban értesíti az ügy lezárásáról.

IV. 5. Fellebbezés és másodfokú eljárás
Az első fokon hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az etikai megbízott, az eljárás alá vont személy vagy jogi képviselője fellebbezést terjeszthet elő írásban. A fellebbezést az Elnökséghez címezve az első fokon eljáró Etikai Bizottságnál kell benyújtani.

A fellebbezés halasztó hatályú.

Az Etikai Bizottság a hozzá benyújtott fellebbezést továbbítja az Egyesület Titkárának. A Titkár, amennyiben a fellebbezést az eljárás alá vont fél vagy jogi képviselője terjesztette elő, indítványtételre kiadja az etikai megbízottnak, aki a fellebbezésre javaslatát 15 napon belül megteszi.

Az indítványt és az ügyben keletkezett iratokat a Titkár terjeszti az Egyesület Elnöksége elé, másodfokú elbírálásra.

Az első fokú etikai határozat ellen benyújtott fellebbezést az Elnökség

a) a rendelkezésre álló iratok alapján, vagy
b) az eljárás alá vont egyesületi tag vagy jogi képviselője és az etikai megbízott meghallgatásával

bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül.

A másodfokú etikai tárgyalást az Egyesület Elnöke vagy az általa kijelölt bizottsági tag vezeti, melyen az etikai megbízott is köteles részt venni.

Az Egyesület Elnöksége a fellebbezéssel megtámadott határozatot teljes terjedelmében felülbírálhatja.

Az Elnökség határozatával:
a) az etikai tárgyaláson hozott etikai büntetést helyben hagyja, hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja,
b) az Etikai Bizottságot új eljárásra utasítja, vagy
c) az etikai eljárást megszünteti.

Hatályon kívül kell helyezni az első fokú határozatot, ha az első fokú eljárásban eljárási szabálysértés történt. Az Elnökség határozatában rendelkezik az etikai eljárásban felmerült költségek viseléséről. Ha az Elnökség megszüntető határozatot hoz, az eljárással felmerülő költségeket az Egyesület viseli. Az Elnökség másodfokú határozatát és annak rövid indokolását a tárgyalás befejezése után szóban azonnal kihirdeti.

A határozat írásba foglalására és a határidőkre az első fokú határozathozatalnak a szabályait kell alkalmazni. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek az Egyesületen belül nincs helye.

Az Elnökség másodfokú határozatait az Egyesület Elnöke 15 napon belül kézbesítteti az Etikai Bizottságnak, a felelősségre vont személynek, egyúttal írásban értesíti a bejelentőt.

A külön nem szabályozott kérdésekben, a másodfokú eljárás során, az első fokú eljárás szabályait kell alkalmazni.

A megállapított költségeket az Egyesület bankszámlájára kell átutalni.

A jogerős etikai büntetést az Egyesület nyilvántartásban fel kell tüntetni és kizárás esetén név szerint az Egyesület tagjai között az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

IV. 6. Bírósági eljárás
Az etikai eljárás alá vont személy, amennyiben nem ért egyet az etikai eljárás során keletkezett határozattal, és kimerítette az Egyesületen belüli jogorvoslati lehetőséget, úgy a jogosult az Egyesület székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság előtt keresettel élni az Egyesülettel szemben.

V. Záró rendelkezések

V.1. Mögöttes jog
Az itt nem szabályozott kérdések tekintetében az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról és 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, illetve a helyükbe lépő jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

V.2. Hatályba léptetés
Ezt a szabályzatot az Egyesület 2006.február 02. napján tartott közgyűlésén fogadta el azzal, hogy a Szabályzatot az Egyesület tagjai számára nyilvánossá, illetve elérhetővé kell tenni az Egyesület honlapján, annak rendelkezéseit, a közzétételt követő hónap első napjától kezdeményezett első fokú etikai eljárásokra kell alkalmazni.