XV. Pécsi Pénzügyi Napok
Kedves MOKLASZ Tag!
Kedves Kolléga!
Minden tudományterületnek vannak axiómái. A nemzetközi adózásban is azt tanítottuk/tanultuk, hogy vannak ilyenek. Azt tanultunk, hogy a kettős adóztatási egyezmények fő célja a kettős adóztatás elkerülése, hogy alapelv a vállalkozások szabadsága, hogy az államoknak adószuverenitása van az adózási kérdésekben, hogy a nemzetközi jog felülírja a belső jogot, hogy a bírósági döntések konzisztensek – ezeket az axiómákat, ebben a formában felejtsük el!
Prof Dr. Kovács Árpád: „A bevezető előadásban a magyar gazdaság és államháztartás 2023. évi és a belátható jövőbeni alakulását – mindenekelőtt a nemzetközi együttműködés feltételrendszerébe illesztve – vázolja fel. Utal arra, hogy a világgazdaság több évtizede érvényesülő, együttműködésre épülő folyamatai megváltozásának vagyunk tanúi.
Továbbá érinti a globalizáció visszarendeződése, a közelünkben zajló, beláthatatlan gazdasági-társadalmi kockázatokat hordozó, államháztartási célrendszereket átíró háború következményeit, a multinacionális vállalatóriások szerepét a világpolitika érdek- és értékrendszere alakításában.
Ezt követően honi tényezők alapján foglalja össze a magyar gazdaság és államháztartás jelenlegi és várható helyzetét, alkalmazkodását, a vele szembeni várakozásokat s a szélesebb értelemben vett kormányzati cselekvési forgatókönyv-választás lehetőségeit. Ennek összefüggésében érinti a pénzügypolitika feladatait az új kihívások, a kockázatok kezelésében és a külső hatásokkal szembeni ellenállóképesség erősítésében: a társadalmi-gazdasági stabilitás megőrzése, a fenntartható fejlődés érdekében.”
Horváth Gábor: „Az ellenőrzési körkép keretében szeretném megismertetni az érdeklődőkkel a NAV Ellenőrzési tervének alapjául szolgáló tapasztalatokat, eredményeket, azokat a tényeket, amelyek alátámasztották, indokolták, hogy mely tevékenységeket, adózói köröket, miért tart az adóhatóság idén is a fő fókuszban. Részletesebben érintem az általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval, társasági adóval és foglalkoztatással kapcsolatos érdemi eredményeket, valamint a helyszíni ellenőrzések releváns tapasztalatait és az adóhatóság támogató jellegű fellépéséből eredő hasznokat az adózók és a NAV részéről egyaránt.
Nem mehetünk el ugyanakkor az évről-évre egyre nagyobb jelentőséggel bíró nemzetközi információk mellett sem, így előadásomban érintem a nemzetközi automatikus pénzügyi információk hasznosítását, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adatok felhasználását, valamint a transzferárak ellenőrzésével kapcsolatos eljárásaink eredményeit.
Néhány gondolatot szólnék az előttünk álló időszak kihívásairól, újdonságairól és a terveinkről, amelyek reményeim szerint felkelthetik a hallgatók érdeklődését.”
Dr. Darák Péter: „A közelmúlt válságai; a járványhelyzet, a háború a különadók reneszánszát hozta el. Valóságos adóreform zajlik, ami kevésbé érinti a hagyományos fő adónemeket, inkább új „átmeneti” adókkal kísérletezik. Vannak-e feltételei egy új különadó bevezetésének? Meddig élhet egy különadó? Kikényszeríthető-e az eltörlése? Mennyiben törekszik az adózói magatartás befolyásolására? Milyen adótípusba sorolható – inkább forgalmi, vagy jövedelemadó jellegű? A szektorális jelleg nem jelent-e önmagában diszkriminációt?
A jogalkotó a 2022. májusában bejelentett különadó csomagot azzal jellemezte, hogy az extraprofitot kívánja megadóztatni. Ehhez mérten sok esetben a nettó árbevétel volt az adóalapja. Ha azonban valóban a nyereséget adóztatja, vajon milyen szempontok szerint különböztethető meg a „tisztességes nyereség” az extraprofittól?
A különadók bevezetésekor számos kritika fogalmazódott meg. Hivatkoztak arra, hogy a járványidőszak után nincs extraprofit, hogy az adózó cégek a fogyasztókra hárítják át a különadót, illetve, hogy inkább a kiadásokat kellene csökkenteni. A közgazdaságtan a profit és a veszteség gazdasági természetét illetően határozottan rámutat a kockázatra és a bizonytalanságra. Ugyanakkor elismeri, hogyha váratlan külső tényezők állnak a nyereség növekedése mögött, ez a többletnyereség extraprofitadó útján elvonható. Az 1940-50-ig terjedő, illetve 1980-at követően az USA-ban létező, a ’70-es években az Egyesült Királyságban bevezetett, illetve a napjainkban egész Európában működő extraprofitadók vizsgálata azzal a konklúzióval jár, hogy a magyar „különadó reform” mintái, előképei már korábban is léteztek, és történelmi távlatból elemezhetők.”
Dr. Magyar Csaba: „A szakmánkban az ismertség növelésének, ügyfélszerzésnek, szolgáltatás bővítésének fontos eszköze az új adótervezési területek alkalmazása. A vagyonkezelés egy ilyen új lehetőség.
A vagyon diverzifikálásának számos módozata létezik. A kockázatcsökkentő lépések csoportosítására számos kombinációt ismerünk, viszont bármelyikre kijelenthető, hogy jogilag és adózási szempontból is támogatni, illetve védeni kell a diverzifikációt a megfelelő vagyontervezési instrumentum kiválasztásával. A bizalmi vagyonkezelés idén tavasszal ünnepelte 8. születésnapját. A kezdeti bizonytalanság után mostanra egyre többen és magabiztosabban nyúlnak ehhez a szerződéses formához, legyen szó családi ügyekről, vagyonvédelemről vagy akár üzleti célú felhasználásról.”
Dr. Kovács Ferenc: „Az inflációt a „szegények adójának” is szokták hívni, mivel jellemzően a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyeket érinti leginkább. Ugyanakkor másik oldalról az adóterhelést is befolyásolhatja (ellenkező irányban), mivel pl. egy tételes adónál az infláció csökkenti az effektív terheket.
Mi a helyzet Magyarországon, ebben a háborús veszélyhelyzetben kiemelkedő inflációs környezetben? Mit tett a kormányzat annak érdekében, hogy az adóbevételeket (elsősorban a jövedelemadó bevételeket) valorizálja, és mi történt az adóalap-, illetve adókedvezményekkel?
Hogyan alakulnak a tételes korlátok az egyes adónemekben és az adóigazgatásban? Hol szorít leginkább a cipő. Hol lehet költségvetési körülmények nélkül volarizálni és hol léphet be a költségvetési korlát? Az előadás ezeket a kérdéseket vezeti végig példákkal.”
Prof. Dr. Pál Tibor: „Amennyiben a számvitel hagyományos fogalmát kitágítva hozzá kapcsoljuk azokat a szakmai területeket, amelyek a számvitel hosszú időszakra visszanyúló fejlődése során erre a diszciplínára támaszkodva keresték és találták meg saját identitásukat, akkor egy olyan, a gazdálkodási folyamatok nagy részét átfogó, sokrétű modellt értelmezhetünk, amelynek integráns részét képezi a kontrolling és a könyvvizsgálat, valamint várhatóan ide sorolhatók lesznek azok a jelenleg már létező, de részleteiben még teljes mértékben kiforrott, gyakorlati tapasztalatokra még nem építkezhető – nem feltétlenül pénzügyi szempontokat követő – beszámolási formák is.
A számvitel – egyre gyorsuló ütemű – fejlődése során folyamatosan kihívásokkal küzdött, de a jelentkező problémák megoldása eddig – különösen a gyakorlati alkalmazhatóság terén – alapvetően sikeres volt. Kérdés, hogy hogyan tovább abban a korszakban, ahol már jelenleg is meghatározó szerepet tölt be a mesterséges intelligencia, ahol előtérbe kerül(het)nek a környezeti kérdések, ahol a viszonylag egyszerűen beazonosítható mennyiségi információk mellett a minőségi megközelítés kap nagyobb teret. Hogyan rendeződhetnek át az ide tartozó szakmai területek egymás közötti viszonyai, hogyan lehet ezeket tudományos igényességgel minősíteni? Ugyancsak fontos és megoldandó feladatot jelent a változások értékelése és megfelelő színvonalú adaptálása az oktatásban, mind a szakképzési rendszerben, mind a felsőoktatásban. Ehhez várhatóan új módszerek, új készségek, új követelményrendszer kidolgozására és elterjesztésére lesz szükség.”
Dr. Kardos Barbara: „A fejlesztési célú és a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatások számviteli elszámolása, beszámolóban történő szerepeltetésének kérdése az elmúlt években többször előkerülő téma volt a Számviteli törvény módosításai során. A nagyon szigorú előírástól – mely szerint csak akkor kerülhetett a támogatás bevételként elszámolásra, ha annak pénzügyi rendezése megtörtént – eljutottunk a jelenlegi szabályozáshoz – mely alapján kimutatható aktív időbeli elhatárolásként, azaz elszámolható egyéb bevételként a támogatás a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos mértékben a tárgyévre, amennyiben a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Előadásomban bemutatom a folyamatot és a jelenlegi szabályozást, valamint a megvalósuló gyakorlatot a közzétett beszámolókon keresztül.”
Novák Miklós: Mindannyian tapasztaljuk, hogy a technológiai fejlődés folyamatosan gyorsul és meghatározó befolyással van a mindennapi életünkre. Ma a zsebünkben és a karunkon egy-egy mini számítógépet hordunk, ami gyakorlatilag ugyanarra képes, amire a laptopunk. A technológiai fejlődés a vállalkozások életében is óriási hatással bír, már 15 évvel ezelőtt emberi beavatkozás nélkül működő, automatizált raktárakat alkalmaztak bizonyos iparágakban, Magyarországon is. Azóta megjelentek a kriptovaluták, amiket nem csak kalandvágyó magánszemélyek vásárolnak, de egyre több vállalkozás is elfogad fizetési eszközként vagy esetleg tart is ilyet, akár kereskedési, akár befektetési céllal. A kriptovalutákon kívül számos más kriptoeszköz létezik és azok más-más tulajdonsággal bírnak. Az újabb és újabb találmányok a technológia fejlődésével egy sajátos világot hoznak létre, ami egyre komplexebb. Jogos kérdésként merül fel, hogy a számviteli szakma és a szabályozás mennyire van felkészülve erre a változó világra, a szabályozás mennyire tudja követni a gyakorlatban már létező újdonságokat, a vállalkozások vezetői mennyire értik a komplex termékeket, és a befektetők vagy hitelezők mit látnak mindebből abból a beszámolón keresztül, amit a könyvvizsgálóknak hitelesíteniük kell.
Tarts Velünk Te is a két napos konferencián! >> Adózás Európában – XVII. Nemzetközi Adókonferencia
A szervező szakmai szervezetek nevében,
Üdvözlettel:
Dr. Herich György
elnök
Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete
