Globális minimumadó illeszkedése a magyar adórendszerbe

február 8, 2024

Globális minimumadó illeszkedése a magyar adórendszerbe Dr. Herich György ajánlásával: Az adótanácsadó szakmában mind az adótanácsadóknak mind az érintett vállalkozásoknak a legnagyobb kihívás, amikor változások történnek. A mostani időszak komplexitását és kiterjedtséget tekintve legnagyobb kihívása kétségtelenül – az új adózási forma – a globális minimumadózás. Nemcsak újszerű megközelítése, a jövedelmek teljeskörűségére való kiterjedése, hanem globálisan alkalmazandó jellege miatt is. A globális minimumadó nemcsak új kihívást, de új lehetőséget is teremt azok számára, akik szeretnének a megszokott komfortzónából kilépni, akik specializálódni akarnak, akik számára az általános szakmai intelligenciának mindig része, hogy egy új területről legalább átfogó ismerettel rendelkezzenek. A rendezvényünkön olyan ismereteket  ajánlunk, amely felhasználása átlépve a konkrétan érintett hazai vállalkozások, nemzetközi kapcsolódásaik kereteit, globálisan is alkalmazhatóvá válnak. Jó szívvel ajánlom a mostani célközönség mellett az új iránt érdeklődőknek, a szakma innovatív képviselőinek, akik ki akarnak lépni a nemzetközi piacra, vagy legalább képbe akarnak kerülni az új kihívásról. Töltsünk el együtt egy délelőttöt az adóvilág jövőjében!   Tematika: I. Globális minimumadó illeszkedése a magyar adórendszerbe (dr. Borók Tímea, osztályvezető, Pénzügyminisztérium) törvény szerkezete és legfontosabb szabályai; a várható miniszteri rendeletek OECD peer review eljárások és a safe harbour státusz megszerzése magyar szabályozás és a Kommentár, valamint a jövőben megjelenő Administrative Guidance-k viszonya – hogyan kell alkalmazni a törvényt II. Globális minimumadó adópolitikai szempontból (Nobilis Benedek Emánuel, adópolitikai és adótervezési főosztályvezető, Pénzügyminisztérium) érintett cégek számossága és ETR eloszlásuk magyar központú cégcsoportokra gyakorolt hatás QDMTT-ből várható bevételek alakulása magyar adórendszer várható átalakítása (pl. K+F kedvezmény, jogdíjkedvezmény, fejlesztési adókedvezmény); lefedett adók körének értelmezése (hipa, innov), törekvések további adók lefedett adóvá való átalakítására III.   Halasztott adók a magyar számvitelben (Botka Erika, osztályvezető, Pénzügyminisztérium) Halasztott adó bevezetése Halasztott adóhoz kapcsolódó fogalmak, tartalmuk Halasztott adóhoz kapcsolódó fogalmak Halasztott adó tartalma Halasztott adó bemutatása a beszámolóban Kiegészítő adó számviteli elszámolása Példák halasztott adó számítására Fejlesztési tartalék képzése miatti halasztott adókötelezettség  számítása Előző évek elhatárolt vesztesége miatti halasztott adókövetelés számítása Kedvezményezett átalakulás esetén a halasztott adókötelezettség számítása IV. Globális minimumadó részletszabályai (Dr. Czoboly Gergely István, egyetemi docens – BCE, vezető menedzser – PwC) Globális minimumadó beszedési mechanizmusa Adóalap kalkulációja és annak gyakorlati kihívásai Lefedett adókat módosító szabályok Kiegészítő adó összegének kalkulációja és valós gazdasági mentesség kivétel speciális kérdései Lehetséges választások rendszere Helyi kiegészítő különadó működési mechanizmusa Átmeneti safe harbour mentesség és átmeneti szabályok Helyszíne: Tantermi: MOKLASZ Székháza 1051 Budapest, Sas u. 25. Időpontja: 2024. február 26. (hétfő) 10:00-14:15 Előadók: Dr. Borók Tímea (osztályvezető, PM), Botka Erika (osztályvezető, PM), Dr. Czoboly Gergely István (egyetemi docens – BCE, vezető menedzser – PwC), Nobilis Benedek Emánuel (adópolitikai és adótervezési főosztályvezető, PM). Kreditpontok: A rendezvény nem kreditpontos. Jelentkezz most! >> Szeretnék részt venni a rendezvényen!

Read more

Gazdasági társaságok átalakulásának, egyesülésének, szétválásának számvitele

november 28, 2023

Tisztelt MOKLASZ-Tag! Kedves Kolléga! Ezúton szeretnélek meghívni Benneteket a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete Szakmai Napjára. Gazdasági társaságok átalakulásának, egyesülésének, szétválásának számvitele Munkácsi Márta ajánlásával: „A gazdálkodó szervezetek tevékenységük során gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy tevékenységüket, céljaik megvalósítását az adott szervezeti forma korlátozza. Megoldásként javasolhatjuk számukra a társasági formaváltást, a vagyoni elemek összevonását, vagy éppen megosztását. Közeledve az üzleti és végéhez ez nagyon aktuális téma.” Tematika: Az átalakulás általános szabályai az átalakulás fajtái, jellemzői, fogalmak tisztázása az átalakulás időpontjának lehetséges esetei átalakuláshoz kapcsolódó könyvvizsgálati kötelezettség Az átalakulási folyamat áttekintése átalakulási terv elkészítésének módja a vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár elkészítése o   szerkezete o   számviteli követelmények o   fordulónapja o   mik a vagyonértékelés szempontjai Átalakulás társasági formaváltással az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete jogutód gazdasági társaság saját tőke szerkezete negatív saját tőke rendezésének lehetőségei az átalakuló gazdasági társaság végleges vagyonmérlege az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege Átalakulás összeolvadással vagyonmérleg-tervezet az összeolvadó társaságoknál az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete végleges vagyonmérlegek Átalakulás beolvadással vagyonmérleg tervezetek jogelődöknél, jogutódnál végleges vagyonmérlegek jogelődöknél, jogutódnál Átalakulás különválással különválás esetén a vagyonmérleg-tervezetek a jogutód társaságok saját tőke szerkezete a különváló gazdasági társaság végleges vagyonmérlege a különválással létrejövő gazdasági társaságok végleges vagyonmérlege Átalakulás kiválással kiválás esetén a jogelődnél, a jogutódoknál a vagyonmérleg-tervezet kiválás esetén a jogelődnél, jogutódoknál a végleges vagyonmérleg helyszíne: Tantermi: MOKLASZ Székháza 1051 Budapest, Sas u. 25. Időpontja: 2023. december 13. (szerda) 14:00-16:00 Előadó: Munkácsi Márta (okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő) Kreditpontok*: adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: 2 kreditpont könyvelő: 2 kreditpont *A kreditpontokat a Penta Akadémia Alapítvány biztosítja. Fontos! Az előadás a 2023. évi tagdíjat befizetett MOKLASZ tagok részére díjmentes. A konferencia regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia címére vagy a linkre kattintva tudtok. Üdvözlettel: Dr. Herich György Elnök Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete

Read more

Az USA egyezmény felmondásának és az orosz egyezmény felfüggesztésének lehetséges hatásai a versenyszféra és a kormányzati oldal

szeptember 19, 2023

Tisztelt MOKLASZ-Tag! Kedves Kolléga! Ezúton szeretnélek meghívni Benneteket a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete Szakmai Napjára. Az USA egyezmény felmondásának és az orosz egyezmény felfüggesztésének lehetséges hatásai a versenyszféra és a kormányzati oldal

Read more

Kapcsolt viszony okozta specialitások az adózás és a számvitel területén

szeptember 19, 2023

Tisztelt MOKLASZ-Tag! Kedves Kolléga! Ezúton szeretnélek meghívni Benneteket a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete Szakmai Napjára. Kapcsolt viszony okozta specialitások az adózás és a számvitel területén

Read more

XVII. Soproni Pénzügyi Napok

szeptember 11, 2023

A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karral 2023. október 11–13. között rendezi meg „A mesterséges intelligencia szerepe a fenntartható gazdasági döntésekben” című, pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferenciáját.   Helyszín: Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (9400 Sopron, Erzsébet u. 9.) A konferencia programja: A konferencia plenáris előadói még felkérés alatt vannak. Hamarosan frissítjük az oldalt. Fakultatív programok: október 12. 19.00 – kötetlen szakember-találkozó, október 13. – október 15. – wellness hétvége Bükön a Hotel Greenfieldben. Kiemelt szakmai partnerek: Magyar Nemzeti Bank, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, Adótanácsadók Egyesülete, Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Szervezőbizottság: Prof. Dr. Széles Zsuzsanna egyetemi tanár, dékán, a bizottság elnöke; Dr. Hoschek Mónika egyetemi docens, társelnök; Tóthné dr. Szabó Erzsébet egyetemi docens, tag; Dr. Vágyi Ferenc Róbert, tag; Szőke Tünde Mónika PhD-hallgató, titkár. Plenáris előadók: Csányi Péter vezérigazgató-helyettes, OTP Bank; Horváth Bianka elnöki tanácsadó, Magyar Nemzeti Bank; Kovács Árpád elnök, Költségvetési Tanács; Mizsányi Attila főosztályvezető, Nemzeti Adó- és Vámhivatal.   Kérjük, hogy jelezze részvételi szándékát az online jelentkezési lap kitöltésével! Amennyiben a konferencia szakmai és tudományos részén is részt kíván venni, szíveskedjen mindkét jelentkezési lapot kitölteni! Tovább a konferencia szakmai részével kapcsolatos információkhoz >>> Tovább a konferencia tudományos részével kapcsolatos információkhoz >>>

Read more

XVII. Nemzetközi adókonferencia

június 13, 2023

Kedves MOKLASZ Tag! Kedves Kolléga! Minden tudományterületnek vannak axiómái. A nemzetközi adózásban is azt tanítottuk/tanultuk, hogy vannak ilyenek. Azt tanultunk, hogy a kettős adóztatási egyezmények fő célja a kettős adóztatás elkerülése, hogy alapelv a vállalkozások szabadsága, hogy az államoknak adószuverenitása van az adózási kérdésekben, hogy a nemzetközi jog felülírja a belső jogot, hogy a bírósági döntések konzisztensek – ezeket az axiómákat, ebben a formában felejtsük el! Prof Dr. Kovács Árpád: „A bevezető előadásban a magyar gazdaság és államháztartás 2023. évi és a belátható jövőbeni alakulását – mindenekelőtt a nemzetközi együttműködés feltételrendszerébe illesztve – vázolja fel. Utal arra, hogy a világgazdaság több évtizede érvényesülő, együttműködésre épülő folyamatai megváltozásának vagyunk tanúi. Továbbá érinti a globalizáció visszarendeződése, a közelünkben zajló, beláthatatlan gazdasági-társadalmi kockázatokat hordozó, államháztartási célrendszereket átíró háború következményeit, a multinacionális vállalatóriások szerepét a világpolitika érdek- és értékrendszere alakításában. Ezt követően honi tényezők alapján foglalja össze a magyar gazdaság és államháztartás jelenlegi és várható helyzetét, alkalmazkodását, a vele szembeni várakozásokat s a szélesebb értelemben vett kormányzati cselekvési forgatókönyv-választás lehetőségeit. Ennek összefüggésében érinti a pénzügypolitika feladatait az új kihívások, a kockázatok kezelésében és a külső hatásokkal szembeni ellenállóképesség erősítésében: a társadalmi-gazdasági stabilitás megőrzése, a fenntartható fejlődés érdekében.” Horváth Gábor: „Az ellenőrzési körkép keretében szeretném megismertetni az érdeklődőkkel a NAV Ellenőrzési tervének alapjául szolgáló tapasztalatokat, eredményeket, azokat a tényeket, amelyek alátámasztották, indokolták, hogy mely tevékenységeket, adózói köröket, miért tart az adóhatóság idén is a fő fókuszban. Részletesebben érintem az általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval, társasági adóval és foglalkoztatással kapcsolatos érdemi eredményeket, valamint a helyszíni ellenőrzések releváns tapasztalatait és az adóhatóság támogató jellegű fellépéséből eredő hasznokat az adózók és a NAV részéről egyaránt. Nem mehetünk el ugyanakkor az évről-évre egyre nagyobb jelentőséggel bíró nemzetközi információk mellett sem, így előadásomban érintem a nemzetközi automatikus pénzügyi információk hasznosítását, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adatok felhasználását, valamint a transzferárak ellenőrzésével kapcsolatos eljárásaink eredményeit. Néhány gondolatot szólnék az előttünk álló időszak kihívásairól, újdonságairól és a terveinkről, amelyek reményeim szerint felkelthetik a hallgatók érdeklődését.” Dr. Darák Péter: „A közelmúlt válságai; a járványhelyzet, a háború a különadók reneszánszát hozta el. Valóságos adóreform zajlik, ami kevésbé érinti a hagyományos fő adónemeket, inkább új „átmeneti” adókkal kísérletezik. Vannak-e feltételei egy új különadó bevezetésének? Meddig élhet egy különadó? Kikényszeríthető-e az eltörlése? Mennyiben törekszik az adózói magatartás befolyásolására? Milyen adótípusba sorolható – inkább forgalmi, vagy jövedelemadó jellegű? A szektorális jelleg nem jelent-e önmagában diszkriminációt? A jogalkotó a 2022. májusában bejelentett különadó csomagot azzal jellemezte, hogy az extraprofitot kívánja megadóztatni. Ehhez mérten sok esetben a nettó árbevétel volt az adóalapja. Ha azonban valóban a nyereséget adóztatja, vajon milyen szempontok szerint különböztethető meg a „tisztességes nyereség” az extraprofittól? A különadók bevezetésekor számos kritika fogalmazódott meg. Hivatkoztak arra, hogy a járványidőszak után nincs extraprofit, hogy az adózó cégek a fogyasztókra hárítják át a különadót, illetve, hogy inkább a kiadásokat kellene csökkenteni. A közgazdaságtan a profit és a veszteség gazdasági természetét illetően határozottan rámutat a kockázatra és a bizonytalanságra. Ugyanakkor elismeri, hogyha váratlan külső tényezők állnak a nyereség növekedése mögött, ez a többletnyereség extraprofitadó útján elvonható. Az 1940-50-ig terjedő, illetve 1980-at követően az USA-ban létező, a ’70-es években az Egyesült Királyságban bevezetett, illetve a napjainkban egész Európában működő extraprofitadók vizsgálata […]

Read more

XV. Pécsi Pénzügyi Napok

június 13, 2023

Kedves MOKLASZ Tag! Kedves Kolléga! Minden tudományterületnek vannak axiómái. A nemzetközi adózásban is azt tanítottuk/tanultuk, hogy vannak ilyenek. Azt tanultunk, hogy a kettős adóztatási egyezmények fő célja a kettős adóztatás elkerülése, hogy alapelv a vállalkozások szabadsága, hogy az államoknak adószuverenitása van az adózási kérdésekben, hogy a nemzetközi jog felülírja a belső jogot, hogy a bírósági döntések konzisztensek – ezeket az axiómákat, ebben a formában felejtsük el! Prof Dr. Kovács Árpád: „A bevezető előadásban a magyar gazdaság és államháztartás 2023. évi és a belátható jövőbeni alakulását – mindenekelőtt a nemzetközi együttműködés feltételrendszerébe illesztve – vázolja fel. Utal arra, hogy a világgazdaság több évtizede érvényesülő, együttműködésre épülő folyamatai megváltozásának vagyunk tanúi. Továbbá érinti a globalizáció visszarendeződése, a közelünkben zajló, beláthatatlan gazdasági-társadalmi kockázatokat hordozó, államháztartási célrendszereket átíró háború következményeit, a multinacionális vállalatóriások szerepét a világpolitika érdek- és értékrendszere alakításában. Ezt követően honi tényezők alapján foglalja össze a magyar gazdaság és államháztartás jelenlegi és várható helyzetét, alkalmazkodását, a vele szembeni várakozásokat s a szélesebb értelemben vett kormányzati cselekvési forgatókönyv-választás lehetőségeit. Ennek összefüggésében érinti a pénzügypolitika feladatait az új kihívások, a kockázatok kezelésében és a külső hatásokkal szembeni ellenállóképesség erősítésében: a társadalmi-gazdasági stabilitás megőrzése, a fenntartható fejlődés érdekében.” Horváth Gábor: „Az ellenőrzési körkép keretében szeretném megismertetni az érdeklődőkkel a NAV Ellenőrzési tervének alapjául szolgáló tapasztalatokat, eredményeket, azokat a tényeket, amelyek alátámasztották, indokolták, hogy mely tevékenységeket, adózói köröket, miért tart az adóhatóság idén is a fő fókuszban. Részletesebben érintem az általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval, társasági adóval és foglalkoztatással kapcsolatos érdemi eredményeket, valamint a helyszíni ellenőrzések releváns tapasztalatait és az adóhatóság támogató jellegű fellépéséből eredő hasznokat az adózók és a NAV részéről egyaránt. Nem mehetünk el ugyanakkor az évről-évre egyre nagyobb jelentőséggel bíró nemzetközi információk mellett sem, így előadásomban érintem a nemzetközi automatikus pénzügyi információk hasznosítását, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adatok felhasználását, valamint a transzferárak ellenőrzésével kapcsolatos eljárásaink eredményeit. Néhány gondolatot szólnék az előttünk álló időszak kihívásairól, újdonságairól és a terveinkről, amelyek reményeim szerint felkelthetik a hallgatók érdeklődését.” Dr. Darák Péter: „A közelmúlt válságai; a járványhelyzet, a háború a különadók reneszánszát hozta el. Valóságos adóreform zajlik, ami kevésbé érinti a hagyományos fő adónemeket, inkább új „átmeneti” adókkal kísérletezik. Vannak-e feltételei egy új különadó bevezetésének? Meddig élhet egy különadó? Kikényszeríthető-e az eltörlése? Mennyiben törekszik az adózói magatartás befolyásolására? Milyen adótípusba sorolható – inkább forgalmi, vagy jövedelemadó jellegű? A szektorális jelleg nem jelent-e önmagában diszkriminációt? A jogalkotó a 2022. májusában bejelentett különadó csomagot azzal jellemezte, hogy az extraprofitot kívánja megadóztatni. Ehhez mérten sok esetben a nettó árbevétel volt az adóalapja. Ha azonban valóban a nyereséget adóztatja, vajon milyen szempontok szerint különböztethető meg a „tisztességes nyereség” az extraprofittól? A különadók bevezetésekor számos kritika fogalmazódott meg. Hivatkoztak arra, hogy a járványidőszak után nincs extraprofit, hogy az adózó cégek a fogyasztókra hárítják át a különadót, illetve, hogy inkább a kiadásokat kellene csökkenteni. A közgazdaságtan a profit és a veszteség gazdasági természetét illetően határozottan rámutat a kockázatra és a bizonytalanságra. Ugyanakkor elismeri, hogyha váratlan külső tényezők állnak a nyereség növekedése mögött, ez a többletnyereség extraprofitadó útján elvonható. Az 1940-50-ig terjedő, illetve 1980-at követően az USA-ban létező, a ’70-es években az Egyesült Királyságban bevezetett, illetve a napjainkban egész Európában működő extraprofitadók vizsgálata […]

Read more