A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének szakmai javaslatai
a koronavírus okán kialakult helyzet következményeinek mérséklésére

  1. Bevallási határidők rugalmas kezelése oly módon, hogy a mulasztási bírságot megelőző felszólítás kiküldésének elhalasztása a veszélyhelyzet lejártáig. Különös tekintettel arra, hogy az anyagok átvétele, eljuttatása, fertőtlenítése időigényesebb.
  2. Számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének, illetve a társasági adóbevallás határidejének meghosszabbítása legalább 2 hónappal.
  3. Helyi iparűzési határidő bevallásának és megfizetésének határidejének kitolása legalább 2 hónappal.
  4. Kiutalási határidők lerövidítése (75 és 45 nap helyett áfában lehetőleg 30 nap, egyéb adó esetében 30 nap helyett 15 nap). Természetesen a kiutalás esetén továbbra is a jogszerűség meghatározó.
  5. Lehetőség hosszabb bevallási periódus (pl. negyedéves áfa, havi bevallás helyett) igénylésére.
  6. Folyamatos kommunikáció a hatóságok (különösen NAV) részéről az adózók “megnyugtatására”.
  7. Adóellenőrzések elhalasztása, digitális úton történő lefolytatása, ha mindenképp szükséges. A NAV-nál folyamatban lévő vizsgálatok esetében érdemes lenne generálisan a határidőt 90 nappal meghosszabbítani, mely az objektív határidőre is vonatkozik. Jelenlegi körülmények között ugyanis a vizsgálatokat nehezen lehetne megfelelően lezárni úgy, hogy az adózók sem feltétlenül elérhetőek, vagy nem feltétlenül tudják a szükséges iratanyagot a NAV számára bemutatni.
  8. A megbízható adózói státusz elbírálásának módosítása, pl. II. negyedéves “cselekedetek” alapján ne legyen elbírálás. A járványügyi veszélyhelyzet alatt a Köztartozásmentes adózói adatbázis, és az adózói minősítések felfüggesztése, a rendszer a válsághelyzet lezárását követően a 2020. február 1-i állapotnak megfelelően induljon újra.
  9. A közbeszerzéssel kapcsolatos teljesítések kifizetéséhez a vállalkozóknak előírt nemleges adóigazolás, vagy KOMA felfüggesztése.
  10. Az új felszámolási eljárás iránti kérelmek esetében azonnali leállítás, a már beadottak és folyamatban lévő elbírálás alattiak automatikus, a veszélyhelyzet megszüntetését követő 60. napig történő hosszabbításának bevezetése.
  11. Érdemesnek tartjuk átgondolni, hogy a papíralapú bizonylatokat kizárólag a vészhelyzet ideje alatt elektronikus képként is befogadhassák az adózók azzal, hogy a hiteles dokumentumot a vészhelyzetet követő 30 napon belül rendelkezésre kell állni.
  12. A veszélyhelyzet során kihirdetett Kormányrendelet szerint csak a személyszállítást végző kisadózók mentesülnek a kata adófizetési kötelezettség terhe alól március és június között. Azonban könnyítéseket kellene biztosítani a többi kata hatálya alá tartozó adózó számára is, hiszen őket is jelentősen sújtja a kialakult helyzet. Akár oly módon, hogy az adófizetési kötelezettséget fel kellene függeszteni a veszélyhelyzet megszűnéséig, majd egy meghatározott időn belül (pl.: 1 év) biztosítani kellene a részletekben való pótlékmentes adófizetés lehetőségét. Vagy amennyiben nem kerülne felfüggesztésre, akkor egy csökkentett, méltányos összeget lenne célszerű megállapítani a veszélyhelyzet megszűnéséig.
  13. Érdemes lenne átgondolni a különadó fizetési kötelezettség veszélyhelyzet alatti felfüggesztésének lehetőségét.
  14. Havi 100.000 Ft-ot meghaladó adó vagy illetéktartozás törlesztésnek a felfüggesztése a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig. Azzal, hogy a törlesztési futamidő az azt követő hónap első napjával folytatódna, ezáltal a futamidő automatikusan a kieső idővel hosszabbodna.
  15. Amennyiben a fenti könnyítések ellenére sem képes a vállalkozás a költségvetési befizetési kötelezettségeit teljesíteni, úgy fizetési haladékot, részletfizetést egyszerűsített eljárással kérjen és kaphasson a veszélyhelyzet kihirdetését (azaz 2020. március hónapot) követően keletkezett kötelezettségeire. A kérelmet egyszerűsített FAG beadvánnyal – mérleg, pénzügyi helyzet bemutatása, részletes indoklás nélkül lehessen beadni.
  16. Általánosságban a veszélyhelyzet fennállása alatt, amennyiben az adózók az adófizetési kötelezettségüket legfeljebb 30 nap késedelemmel teljesítik, ne kerüljön szankció megállapításra, illetve végrehajtási cselekményt az adóhatóság ez idő alatt ne foganatosítson.
  17. ÁFA megfizetésére célszerű lenne lehetővé tenni az évközi átállást pénzforgalmi áfa fizetési módra. Ugyanis várhatóan sok számlát a fizetési határidőn túl fognak tudni csak a vevők rendezni, így ez a kisvállalkozások likviditását segítené.
  18. Érdemesnek tartjuk átgondolni, hogy a jelenlegi áfa szabályozás értelmében ingyenesen, ún. adományként juttatott termékek átadása csak akkor valósítja meg az adómentességet, ha azt meghatározott kör (közcélú alapítvány, egyház, iskola) kapja. Viszont jelenleg, ha egy cég szeretne pl.: fertőtlenítőszert vagy egyéb termékeket egy másik cégnek adományozni azt csak áfásan teheti meg. Ennek felülvizsgálatát indokoltnak tartjuk a koronavírusra tekintettel. Legyen adó- és járulékmentes, elismert költség, és a beszerzéshez kapcsolódó áfa levonható a munkavállalók egészségének megvédése érdekében beszerzett védő-gyógyító, egészségvédelmi eszközök vonatkozásában eszközölt kiadás.
  19. Javasoljuk, hogy ne csupán a veszélyhelyzet során kihirdetett Korm. rendeletben nevesített iparágak (turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező vagy sportszolgáltatást nyújtó ágazatok) munkáltatói mentesüljenek az általuk foglalkoztatott munkavállalók munkabérét terhelő közterhei és járulékai alól (kivéve a havi 7.710 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot), hanem minden ágazat, mivel a válság nem csupán a fenti kört, hanem a kkv szektor minden más ágazatát is súlyosan érinti. A koronavírus miatti bevételkiesés ugyanis nem szektorális, csak esetleg késlekedve érkezik meg a többi szereplőhöz. Érdemes még talán azt átgondolni, hogy a szocho helyett FIX – javaslatunk szerint az egyéni egészségbiztosítási járulék (7.710 Ft) mintájára – 15.000 Ft/munkavállaló összegű „járványügyi szolidaritási járulék” fedje le a munkáltatók és a munkavállalók személyi jövedelemadón kívüli valamennyi járulékfizetési kötelezettségét. Ez biztosítsa az egészségbiztosítást, és a nyugdíjbiztosítási idő folyamatosságát (munkaviszonyban töltött idő része).
  20. Egyértelmű jogszabályban lenne célszerű rögzíteni, hogy a válsághelyzet megszüntetését követő egy hónapig terjedő időszakra a munkáltatók a munkavállalóik és azok közeli hozzátartozóinak karanténban, vagy egészségügyi intézményben történő ellátásának költségeit adó- és járulékmentesen finanszírozhatják a Tao/KIVA/Egyéni vállalkozás SZJA szempontjából elismert ráfordításként. (E körben az egészségügyi ellátás, gyógyszer, gyógykezelés, étel, ital ellátás, eltartottak felügyelete, fertőtlenítés, a szükségessé váló elhelyezés, (életmentő fizetős) orvosi ellátás finanszírozása is elismert költség legyen.)  Továbbá ezzel azonosan a kórházaknak adott – a járványkezeléssel kapcsolatos bármilyen – támogatást is el lehessen a Tao/KIVA/Egyéni vállalkozás SZJA terhére számolni.
  21. Legyen adó- és járulékmentes: az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban a dolgozó részéről felmerült többlet költségek megtérítése a munkáltató által (így a magán telefon használat, a munkába járás költségtérítése nem saját tulajdonú személygépkocsi, bérelt jármű, ideértve a MOL BUBI, MOL LIMO, LIME stb. esetén is), a dolgozó részére (helyette) megfizetett közüzemi hozzájárulás (áram/gáz/közös költség/szemétdíj).
  22. Érdemesnek tartjuk átgondolni turizmusfejlesztési hozzájárulás egész 2020-ra vonatkozóan való eltörlését a 03-06. hónapokon túlmenően, mivel nagy valószínűséggel ebben az évben nem (vagy csak minimális) lesz ebből bevételük. A turisztikai ágazatban tevékenykedőknél is nagy problémát jelent a közterhek megfizetése, kifejezetten azoknál, akik lakást bérelnek és azt adják ki rövidtávon: itt a bérleti díjat továbbra is fizetni kell, de vendég nem lesz a lakásban. Ha nem bérli tovább, akkor elveszíti a korábbi önkormányzati regisztrációját és ezt sokan nem szeretnék. Ha tovább bérli, akkor ugyebár nincs vendég, nincs fedezet a saját adói megfizetésére (a legtöbben ezt katás adózási móddal végzik egyéni vállalkozóként vagy bt-ként, de vannak kft-k is, amik nagyban csinálják – bérelnek és kiadnak). Szóval, már az is nagy segítség lenne, ha ebben a szektorban a katásoknak is eltörölnék a kata-adót (feltételezve, hogy emellett nincs más, működő szektorból bevételük) úgy, ahogy teszik ezt a taxisoknál is. Végül a turizmus ágazatban jól jönne minden adónemre vonatkozóan fizetési halasztás, így pl. az szja-t vagy a rehabilitációs hozzájárulást ugyan be kell vallani, de a fizetési határidőt mondjuk szeptember 1-től rendeljék el első körben.
  23. Az online számla adatszolgáltatás tervezett 2020. július 1-jei kibővítése kerüljön elhalasztásra leghamarabb 2021. január 1-jére, figyelemmel a 2020.12.31-én fennálló helyzetre. Így szükség esetén ez tolódhat 2021.07.01-jére. A legközelebbi határidő az április 1-jei 2.0-ás verzióra történő átállás, melynek dátumát mindenképpen akár több hónappal érdemes lenne megváltoztatni vagy akár évvégében meghatározni.
  24. Az helyi adók szabálymódosításával az önkormányzatokat is be kell vonni a vészhelyzet finanszírozásába. A tételes adók esetén (építményadó, telekadó) a fizetési kötelezettséget arányosítani kellene a vészhelyzet időtartamára jutó arányos adó/ vagy két negyedév levonásával. (pl. bérbeadás elmaradására, munkajövedelem csökkenésére stb. érzéketlen az adónem). Az iparűzési adó esetén ne kelledjen kérni az adóelőleg csökkentést (egymillió vállalkozás X egyenként 1-2800 önkormányzat), az adóév utolsó  részletének  kelledjen az éves fizetési kötelezettséggel megegyezni. A jelenlegi előleg szabályozás a bázisszemlélet miatt jelentős túlfizetést eredményez, az önkormányzatokat téves következtetésekre, túlköltekezésre ösztönzi, a vállalkozásoknál  többlet finaszírozási és jelentős adminisztráció teherrel jár a járvány.
  25. Kérjük a Pénzügyminisztériumot hogy a szakma jövőjére, ezen keresztül a költségvetés biztonságos működésére jelentős  kockázatot jelentő szakképzési rendszer átalakítása  vonatkozásában kezdeményezze az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál/ kormányzatnál -a  vészhelyzetre tekintettel – a szakképzésben -az egyébként is irreálisan szoros képzés átalakítással kapcsolatos  határidők – egy évvel való módosítását.

Kezdeményezze -a fűnyírási elvek alapján kialakított- a pénzügyi-számviteli szakma számára irreális, elfogadhatatlan, általános képzési, számonkérési, adminisztrációs előírások alóli mentesítést, a pénzügyi-számviteli képzések  hatósági képzéssé  nyilvánítását.

Ez utóbbi megoldásnak az elmúlt évtizedek tapasztalatai, és a jelenlegi tervezetek ismeretében nincs alternatívája.