XII. Nemzetközi adókonferencia – 3. rész

2018. August. 15.

A nemzetközi adózás hazai adóváltozásokhoz viszonyított csendes vizein az elmúlt időszakban jelentős változások kezdődtek el illetve folynak. Megkezdődött az egyre növekvő nemzetközi „adótorta” újraelosztása a legfejlettebb országok érdekei mentén. Ezek a változások alapvetően érintik a nemzetközi adózásban releváns joganyagok körét és tartalmát, de jelentős hatással vannak a belső jogszabályi környezetre is. Ennek a folyamatnak a legfontosabb területeit tekintettük át a Nemzetközi Konferencián „első kézből” a tárgyalásokon hazánkat képviselő kollégák segítségével.

Az OECD, mint adópolitikai determináció

Az OECD az elmúlt években, így jellemzően az elmúlt öt évben az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) projekt elindításával, annak teljes körű koordinálásával meghatározó szerepet töltött be és tölt be a mai napig a nemzetközi szintű adópolitikai irányok meghatározásában, ezzel a gondolattal nyitotta meg előadását Dr. Gubacsi Bernadett okleveles adószakértő a Pénzügyminisztérium nemzetközi adózás főosztályának nemzetközi adózás szakértője. Annak ellenére képes ezt elérni az OECD, hogy mint szervezetnek nincs kötelező jogi erejű aktusa, mint amilyen az Európai Uniónak az irányelvek, mégis a BEPS kapcsán elért eredményei meghatározóak.

Az OECD adópolitika formáló hatása három területre hat. Egyrészt az államok belső jogának formálására, másrészt az adóegyezmények alakítására, harmadrészt pedig az adóhatóságok közötti fokozottabb együttműködésre. Ez utóbbi alatt érthető az adóügyi információcsere robbanásszerű fejlődése az utóbbi években.

Az OECD olyan elveket és irányokat, célokat tűzött zászlajára a „nemzetközi szintű adóelkerülés megakadályozására” a BEPS projekt keretében, amelyek követése a nemzetközi adópolitikában elvárt, vagy legalábbis adópolitikailag nem mutat kedvező képet egy országról, ha a kezdeményezések kerékkötőjévé válik vagy válna…

Az OECD, mint nemzetközi szervezet jelentősége, nemzetközi adópolitikában meghatározó szerepe abban is kiemelkedő, hogy globális szinten, nem csak az OECD tagállamokkal képes egyeztetni, illetve azokat a folyamatokba, sztenderdek elfogadásába, ahhoz való csatlakozásba bevonni, hanem az ún. „Kiterjesztett együttműködés” (Inclusive Framework) keretében már több, mint 100 állam és joghatóság vesz részt a BEPS csomag átvételében.

Az OECD nemzetközi adózást formáló, adóelkerülés-ellenes vívmányainak egy része az európai uniós jogalkotásba is átkerült, azaz Európai Unió adópolitikáját is befolyásolni képes szervezetként gondolhatunk az OECD-re.

A nemzetközi közvetlen adózás területén az OECD sztenderdalkotó hatása, egyben újítása az adóegyezmények alakításának alapjául szolgáló Modellegyezmény 2017 év végi, BEPS projekt keretében kidolgozott frissítéséhez kapcsolható. A 2017-es Modellegyezmény és kommentár jelentősége továbbá, hogy az egyes cikkek, valamint az alkalmazható adóegyezmények értelmezését tartalmazó Kommentár is áttekintésre, egyben frissítésre került a 2014-es verzióhoz képest.

Csabai Róbert a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, az Európai Unió, mint adópolitikai környezetformáló címmel tartott előadást.

Napjainkban az Európai Unió egyre aktívabb szerepet próbál játszani a tagállamok adópolitikájának alakításában. Ez a szándék legkézzelfoghatóbban az agresszív adótervezés, az adóelkerülés elleni küzdelem, a közvetlen adózás, valamint az adóügyi információcsere területén érezhető. Az EU törekvéseit elsősorban az Európai Bizottság tevékenységének áttekintésével lehet jól szemléltetni. A környezetformálás kérdéskörében beszélhetünk a tagállamok belső életére ható, befelé irányuló, valamint a tagok külső adópolitikájának befolyásolását célzó, kifelé irányuló hatásokról. A témakört vizsgálhatjuk még aszerint is, hogy az EU szándékát ún. hard law jogalkotás révén, vagy soft law, puha eszközökkel próbálja érvényesíteni.

A közelmúlt fejleményei közül elsőként az adóelkerülés elleni irányelv (angolul anti tax avoidance directive, röviden ATAD) elfogadását érdemes kiemelni. Az irányelv a kamatlevonhatóság, az ellenőrzött külföldi társaságok, a hibrid eszközök szabályozása, valamint az eszközök értéknövekedésének megadóztatása, illetve az adóelkerülés elleni alapelvi rendelkezés elfogadása miatt tekinthető mérföldkőnek. Az irányelv elfogadása miatt a tagállamoknak 2018-ban, illetve 2019-ben is keletkezik komoly jogharmonizációs kötelezettsége. Az adóügyi információcsere területéről az adótanácsadók adótervezési struktúrákra vonatkozó kötelező adatszolgáltatását előíró irányelv kiemelkedő fontosságú, mivel ezáltal ennek a szektornak alapvetően új megfelelési kötelezettsége keletkezik. Ezt az irányelvet is 2019 végéig kell átültetni.

Az egyik legérdekesebb és leginkább ellentmondásos téma a digitális cégek megadóztatása. Az Európai Bizottság 2018 márciusában két irányelv-tervezetet és egy ajánlást terjesztett elő. Az ún. rövid távú tervezet a digitális cégekre kivetendő árbevétel alapú különadó bevezetésével kívánja átmenetileg kezelni a digitális cégek üzleti modelljei által jelentett kihívásokat. Az ún. hosszú távú javaslat a nemzetközi adózás meglévő sztenderdjein kíván változtatni azzal, hogy a fizikai mellett a digitális jelenlét is keletkeztethessen telephelyet egy országban.

Végül, de nem utolsó sorban az Európai Unió a rengeteg adóváltozással összefüggő tagállami szabályozások és érdekütközések miatt valószínűsíthetően fellépő kettős adóztatási helyzetek rendezésére is megoldást kíván nyújtani. Ezen a területen elfogadásra került a kötelező választottbíráskodás bevezetését előíró ún. dispure resolution directive, ami a 2018-as adóévre már lehetővé fogja tenni az arbitrációs eljárás lefolytatását.

A tagállamoknak ebben a folyamatosan változó, konfliktusokkal terhelt környezetben kell egyrészt a versenyképességüket megőrző jogszabályi környezetet teremteni, illetve küzdeni a nemzeti érdek EU-n belüli érvényre juttatásáért.

Siklósiné Antal Gyöngyi, okleveles adószakértő, a Pénzügyminisztérium nemzetközi adózás főosztályának nemzetközi adózás szakértője, az Adóegyezmények globális környezetben című előadásában két témával foglalkozott. Először bemutatásra került Magyarország folyamatosan változó adóegyezmény-hálózata, kiemelve az elmúlt években kötött egyezményeket, ezt kővetően pedig az adóegyezmények változását eredményező globális hatások kerültek elemzésre, és az OECD által megalkotott ún. MLI részletes ismertetése hangzott el.

Magyarországnak több mint 80 állammal van hatályos és alkalmazható egyezménye a közvetlen adók terén, ami nemzetközi összehasonlításban is versenyképes szám. Az aktuális adóegyezmények listáját a NAV honlapján elérhető adózói tájékoztató tartalmazza. Az egyezményhálózat évről évre bővül, új egyezmények köttetnek, illetve a régi egyezmények módosításra kerülnek. A tárgyalások során Magyarország az OECD ajánlásait és az európai uniós kötelezettségeit figyelembe véve igyekszik a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletére.

Az egyes államok külső adókapcsolataik alakításában a korábbiakban jellemző nagyfokú önállóság az elmúlt időszakban az OECD BEPS folyamata, illetve az EU ebből következő jogalkotási tevékenysége hatására  jelentősen csökkent.

Az OECD az adóelkerülés elleni fellépése során ugyanis felismerte, hogy mivel mára minden állam rendelkezik adóegyezménnyel jelentős gazdasági kapcsolatai mentén, a legfejlettebb országok érdekeit képviselő OECD céljai igazi alakító erővel csak akkor érvényesülnek, ha nem csak a jövőbeli egyezménykötéseket, hanem a már meglévő kapcsolatokat is befolyásolni, felülírni tudják. Emiatt került sor az OECD égisze alatt, a BEPS program részeként egy olyan multilaterális egyezmény (MLI) megalkotására, amely egyszerre képes módosítani több száz, illetve ezer kétoldalú adóegyezményt.

Az MLI egy rugalmas jogi eszköz, az aláíró állam megjelölheti, hogy a megállapodást mely egyezményeire kívánja alkalmazni. Tartalmaz kötelező szabályokat (ezek a „minimum sztenderdek”, ilyen az új bevezető szöveg, a kedvezmények korlátozásáról szóló rendelkezés, illetve a vitarendezési eljárás megújítása), illetve választható szabályokat (például a hibrid struktúrák kezelésére, a telephelyre, az ingatlannal rendelkező társaságok adózására vonatkozóan). Az államok az MLI aláírásakor továbbá fenntartásokat tehetnek.

Az OECD nyilvántartja azokat az országokat, amelyek az egyezményt aláírták és megerősítették, és nyilvántartja, hogy az egyes országok azt hogyan kívánják alkalmazni (mely államok viszonylatában és mely választható szabályokkal), így a multilaterális egyezmény csak azon kétoldalú egyezményeket módosítja, ahol a két állam érdeke a módosításban kölcsönös.

Magyarország 2017 nyarán írta alá a Multilaterális egyezményt, amely annak törvényi kihirdetését követően válik hatályossá, és legkorábban 2020. január 1-jétől alkalmazhatóvá. Az MLI nem lép a kétoldalú adóegyezmények helyébe, hanem azokkal párhuzamosan alkalmazandó, rendelkezései a magyar kétoldalú egyezményekbe nem épülnek be automatikusan, de az egyezmények egységes szövegeinek a közzététele várható.

Az előadó összegzésképpen megállapította, hogy az elmúlt években a nemzetközi adózás korábbiakban igen lassan változó szabályrendszere újszerű folyamatok révén nagyléptékű és nagy jelentőségű változásokon, fejlődésen ment/megy keresztül, és a jövőben az adóegyezmények értelmezése összetettebb feladat lesz, alkalmazásuk nagyobb odafigyelést és folyamatos nyomonkövetést fog igényelni a szakma részéről.

Nemzetközi adótervezés az amerikai adóreform után címmel Dr. Czoboly Gergely a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, Pénzügyminisztérium nemzetközi adózás főosztályának nemzetközi adózás szakértője tartott előadást.

Az Egyesült Államok adórendszere 2017 év végén az utóbbi évtizedek legnagyobb reformján ment át, amelynek szellemiségét jól tükrözi Donald Trump amerikai elnök választási mottója: America First”. A legnagyobb politikai és gazdasági hatalom jogrendszere továbbra is jelentős hatással lesz a nemzetközi folyamatokra ami indokolja a kiemelt figyelmet.

A társasági adórendszer, különösen annak nemzetközi adózási vonatkozásai kapcsán már régóta váratott magára a reform. Az adószabályok átfogó átalakításába az 1986-os módosítások óta számos adminisztráció kezdett bele. Donald Trump választási ígéreteiben is központi helyet foglalt el az adórendszer átalakítása, amelynek sikere azonban még közvetlen annak elfogadása előtt is kétséges volt, és amelyhez több rendkívüli körülmény együttállására volt szükség. Végül, 2017. december 22-én – miután a Szenátus és a Képviselőház is elfogadta az adóreform-csomagot – az elnök aláírta az „Adócsökkentésről és munkahelyteremtésről” szóló törvényt.

A reform egyrészről jelentős adócsökkentést hozott az amerikai multinacionális vállalatok számára, másrészről – új adószabályokon keresztül – próbált versenyelőnyt is biztosítani számukra európai és ázsiai versenytársaikkal szemben. A reform szakít az eddigi „világjövedelmet” megadóztató rendszerrel és a külföldi osztalékjövedelmek mentesítésén keresztül alapvetően az ún. territoriális adórendszerre vált. A két rendszer közötti átállás miatt egy ún. átállási adót vet ki a még nem adózott jövedelmekre, ami tartalmilag megfelel egy kötelező adóamnesztiának is. A reform ezeken túl új alapokra helyezi a szellemi tulajdonjogokra alapuló külföldi struktúrák adóztatását, amelyben a külföldi leányvállalatok minimum adóztatása (ún. GILTI), valamint a hazai vállalatok kedvezményezése (ún. FDII) is megjelenik. Az amerikai piacra értékesítő, de üzleti funkcióikat külföldre helyező vállalkozásokkal szemben pedig újszerű, „adóelkerülési adót” (ún. BEAT) vezet be.

Az Egyesült Államok adóreformja jelentős gazdaságpolitikai váltást jelent, ami az európai kontinensen is éreztetni fogja hatását. A reformnak a világgazdaságban minden bizonnyal lesznek nyertesei, vesztesei és kritikusai is. Azt, hogy az Európai Unió és a világgazdaság többi szereplője milyen módon reagál és végeredményben képes lesz-e lépést tartani ebben a versenyben, azt a következő évek mutatják majd meg.

De pontosan mi is változott a nemzetközi adókörnyezetben, és ez mit jelent a nemzetközi adózással, adótervezéssel foglalkozó szakemberek számára ez került a XII. Nemzetközi Adókonferencia nemzetközi adózás blokkjának előadásaiban körüljárásra. Bár a konferencián való részvétel hangulatát, kapcsolat és csapatépítő környezetét, az „okleveles adószakértő feelinget” nem tudjuk visszaadni, de a legfontosabb gondolatok részletes kifejtése a készülő konferenciakötetből megismerhető lesz.