XII. Nemzetközi adókonferencia – 2. rész

2018. August. 10.

A XII. Nemzetközi Adókonferencia a MOKLASZ képviselőinek szakmai védnöksége mellett került megrendezésre. Cikksorozatunk első részében a nyitó plenáris üléssorozat illusztris meghívottjainak előadásain elhangzottakat foglaltuk össze. Jelen cikkünkben Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék magyar tagjának „Foresight”-ról szóló, valamint Tusnádiné Ágoston Márta a digitalizáció gyakorlati oldaláról tartott előadását foglaljuk össze. Ezt követően a NAV képviselőjének, dr. Asztalos Zsuzsának, az e-szja-ról és a kriptovaluták adózásáról tartott, illetve dr. Honyek Péternek (PwC) a személyi jövedelemadó fejlődési irányairól, dr. Németh Nóra (NAV) közösségi támogatásokról és Pálszabó Tibornak (EY), a társasági adózás dilemmái és továbbfejlődésének lehetőségeiről szóló előadását ismertetjük. Ezt követően a nemzetközi adókonferencia fogyasztási típusú adóiról szóló előadásait foglaljuk össze, amelyeket Áfa témakörben dr. Funtek Zsolt (NAV) és Rabb Andrea (adótanácsadói oldal, MOKLASZ), jövedéki adó témában pedig Laczi Ferenc tartott. A konferencia második részének záró előadását, Dr. Herich György (jómagam) tartotta a „Helyi iparűzési adó, az adótanácsadói ló” címmel.

Pelczné dr. Gáll Ildikó az Európai Számvevőszék magyar tagja nagy érdeklődést kiváltó előadásában a Foresight kérdésével foglalkozott, vagyis azzal, hogy a könyvvizsgálók, számviteli szakemberek a múlt elemzésével, hogyan képesek a jövőt prognosztizálni. Ez a technika azért játszik ma kiemelt szerepet a vállalkozások életében, mert rendkívül felgyorsult a vállalkozási környezet változása, megjelent a hiperdigitális jövőkép (felhő, big data, 3D, robotika, mesterséges intelligencia, blockchain rendszerek, stb). Ami ma fontos, az lehet, hogy holnap már nem lesz az, ellenben más kérdések felértékelődnek, és az is elképzelhető hogy sok új kérdés, terület kerül előtérbe. A folyamatos változás miatt a jövőről való elképzelésünket folyamatosan aktualizálni kell, a „forgatókönyveket” át kell dolgozni. A jövőben az auditok során nem mintavételi eljárás lesz az irányadó, hanem az összes elérhető adat teljes körű elemzésére kerül majd sor. Nem utólagos lesz a vizsgálat, hanem a folyamatokba lesz beépítve, össze lesz kapcsolva az analitikus, főkönyvi, vezetői információs, szakértői, ellenőrzési rendszer és ezt egy mesterséges intelligencia vezérli majd. A vállalati rendszerek össze lesznek kapcsolva más vállalati rendszerekkel, nyilvános adatbázisokkal, mennyiségi és minőségi (szöveg tartalmú) információkkal. Ebbe a rendszerbe kell magunkat elhelyezni, pozícionálni.

Tusnádiné Ágoston Márta, okleveles könyvvizsgáló és adótanácsadó, nagyon gyakorlatias előadásában a pénzügyi, számviteli szakmában dolgozók digitalizáció következtében megváltozott és jelenleg is gyorsan változó környezetébe kalauzolta el a közönséget. Számba vette, hogy a digitalizáció milyen lehetőségeket nyitott meg a pénzügyi és számviteli szakemberek számára és hogy hogyan tudják ezeket a lehetőségeket a szakmabeliek kihasználni. Kiemelte az adatbányászat, mint szakma, és mint módszer jelentőségét a döntéselőkészítésben. Az adóhatóság a befolyó gigantikus adattömegben (EKÁER, adóbevallások, beszámolók, online számlázás, nemzetközi információs csatornák stb.) már alkalmazza az adathalászatot, például a kiválasztásnál is, ezért a szakma számára is fontos ezen módszerek megismerése és alkalmazása. A folyamatban levő NAV-os fejlesztéseknél kiemelte az Áfa bevallási tervezet adóhatósági elkészítésének eddig még meg nem oldott kérdéseit; például az eltérő időszakok, pénztárgépes nyugta vagy az arányosítás problematikáját. Az előadásban nagy hangsúlyt kaptak azok a lehetőségek is, amelyeket a digitalizáció nyitott meg a szakma előtt. Így szó volt az adóhatóságok által biztosított (biztosítható) adatok köréről, az automatikus adatkitöltési funkciókról, az adóhatóság és a könyvelés adatforgalmának kétirányúsításáról, a lekérdezési lehetőségek bővítéséről, az összesítő jelentés megszűnéséről, az archiválási feladatok átvételéről, a kézi rögzítés megszűnéséről és az automatikus elemzői rendszerekről. A digitalizáció persze kockázatokat is hordoz magában; például az adatbiztonság, a szükséges munkaerő mennyisége és minősége területén. Az előadás kitért a jelenlegi és fejlesztés alatt álló rendszerek hiányosságaira és a megoldandó feladatokra is. Ezek csak a szakma összefogásával oldhatók meg, amire jó reményt ad a NAV nyitottsága a fejlesztés területén.

A személyi jövedelemadó témakörben az adóhatóság képviseletében dr. Asztalos Zsuzsa az előadásának első részében az e-szja idei bevezetésének sikertörténetébe adott bepillantást. Az adóhatóság tavalyi évre 5,1 millió adóbevallás tervezetet készített el, online felületen 1,08 millió fő nyújtotta be szja bevallását. Az előadás rámutatott a leggyakoribb szja bevallásokat érintő hibákra, amit az adózok elkövettek, illetve azokra a kérdésekre, amelyeket leggyakrabban tesznek fel az ügyfélszolgálatokon. Az előadás legnagyobb figyelmet kiváltó része a kriptovaluták adózási kérdéseire irányult. A kriptovaluták a gyakorlatban pénzként működnek és exponenciálisan nő a szerepük a gazdasági életben. A témakörrel kapcsolatos adózást érintő jogszabályok még nem jelentek meg, emiatt az adóhatóság a jelenlegi jogi keretek közt ad iránymutatást az adózók számára. A kriptovaluták egyik legfontosabb jellemzője az anonimitásuk, amellyel kikerülnek az adóhatóság látóköréből. Problémát okoz az adó szempontú minősítésük is. A nemzetközi gyakorlat sem ad túl sok fogódzót ebben, mert „ahány ház annyi szokás”, azaz az országok között nincs egy egységes álláspont az adózási minősítés tekintetében sem. A felmerülő legfontosabb dilemmák ismertetése után abban egyetértés mutatkozik viszont, hogy szükség lenne egy egységes szabályozásra, de ez még várat magára.

A személyi jövedelemadó adótanácsadói oldalát, a szakma fejlesztési igényeit dr. Honyek Péter a PwC vezető menedzsere foglalta össze. A Bitcoin adótanácsadói oldalon felmerülő kérdéseit villantotta fel, reagálva a megelőző NAV-os előadásra. Ezt követően a PwC szakembere az elmúlt évek gazdaságpolitikai céljainak és ezek szja-ban történő megjelenését elemezte, majd ezt követően az szja továbbfejlesztésére koncentrált előadásában.

Véleménye szerint ennek az adónemnek a népességpolitkában játszott szerepe a következő időszakban is növekedni fog.

Itt a születendő gyermekek száma növekedésének ösztönzése, a munkavállalás megkönnyítése, a lakástámogatások növelése támogatható kormányzati elképzelések. Számpéldákkal szemléltetve beszélt az adóékről, melynek csökkentésére nemzetközi összehasonlításban is szükség lenne, de ez az adóék elsősorban a kis jövedelemmel rendelkezőknél magas látványosan. Ez azt jelenti, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetén kellene plusz kedvezményeket adni pl. az adókulcs csökkentésével. A munkaerőhelyzet megváltozott, az szja rendszer ezt nem követte le. A szükséges bérnövekedés kigazdálkodása a kkv-k esetén komoly gondot okoz és veszélyezteti a szektor fejlődését. Sok olyan kisebb jelentőségű adófajta van, aminél a beszedés drágább, mint a belőlük származó kincstári bevétel. Javasolt lenne ezeket összevonni, vagy akár megszüntetni. Sok adminisztratív terhet jelent az ingatlanbérbeadás szabályozása. Itt az volt a szakma javaslata, hogy a rezsi és közös költség legyen „nem bevétel”-i eleme a bérbeadónak, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt a közműszolgáltatók számára is. Probléma a tőkejövedelmeknél a reálkamat hiányában történő adóztatás (infláció adóztatása pl. a kamat esetén), vagy az irreálisan magas adóterhelés az alacsony jövedelműek osztalékjövedelme esetén. A rehabilitációs hozzájárulást és a rehabilitációs kártyát is újra kellene gondolni és szabályozni.

A társasági adózás témakörben a NAV előadója dr. Németh Nóra az ügyfélszolgálati tapasztalataira alapozva a sok jogértelmezési nehézséget jelentő adókedvezmények érvényesítésének kérdését vizsgálta a közösségi támogatások tükrében. Ezekben az esetekben a problémát az jelenti, hogy a magyar jogot és a közösségi rendeleteket együtt kell értelmezni. A magyar társasági adóról szóló törvény három közösségi rendeletre hivatkozik, mint a de minimis szabályozásra, az általános és a mezőgazdasági csoportmentességi szabályozásra. Az előadás kitért például az egy- és ugyanazon vállalkozás és a kapcsolt vállalkozás fogalom használatának eltéréseire, ami a támogatások összeszámítása szempontjából lehet döntő kérdés. A de minimis szabályozás alól például kivétel a mezőgazdasági tevékenység, a feldolgozás, stb, de a teherszállító ágazat is. A továbbiakban a regionális támogatások kerültek górcső alá, felhívva a figyelmet ezek változására is. Az adóhatóság szakembere ismertette az adatszolgáltatási tevékenység kockázatait is és egy gyakorlati példán illusztrálva mutatta be a joghasználat legcélszerűbb formáit, kiemelve az összefüggéseket és a buktatókat.

Pálszabó Tibor az EY partnere a társasági adózás területén levő dilemmákat és a magyar szabályozás továbbfejlesztési lehetőségeit vázolta fel. Az előadás első részében a gazdasági válság hatására Magyarországon bevezetésre került különadó rendszert, mint a társasági adó kiegészítő adóit elemezte. Ezek egyik fontos jellemzője az egyszerűség, könnyen ellenőrizhetőség, és gyors költségvetési bevétel voltak.

„Automatizálható-e a társasági adó úgy, mint például a tranzakciós illeték?” – tette fel a kérdést az előadó.

A digitalizáció felülírhatja a kérkedőket, hiszen a folyamat teljes egésze az ellenőrzésig bezárólag digitalizálható. Ami nem automatizálható az elsősorban a szubjektív döntésekkel, választási lehetőségekkel kapcsolatos feladatok. A múlt elemzésével foglalkozó szoftverek viszont a megelőző gyakorlat alapján lehetővé teszik a válasz algoritmizálását.

Ne feledkezzünk el a SAF-T-ról sem. Az OECD kezdeményezéséhez egyre több ország csatlakozott, ami arról szól, hogy minden adózó feltölti a főkönyvi információkat, vevőtörzset, szállító törzset, készletanalitikát, tárgyi eszköz analitikát és ezt is be kell adni az adóhatóságnak. Így az adóhatóság mindent lát. Ez egy lehetséges jövőkép, csak az a kérdés, hogy milyen távoli ez a jövő. Erre a tanácsadó szakmának fel kell készülnie.

A tarsági adó változásait három tényező mozgatja. Adópolitikai preferenciák, más országoktól átvett elemek, és a nemzetközi kötelezettségek. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a 9 %-os adókulcs leértékelte a kedvezményeket. 100 dollár K+F befektetésre visszakapott 20 dollár például nem versenyképes a szlovák 40 dollárral szemben.

Az átvételre meggondolandó nemzetközi tapasztalatok közül a vállalati csoportadózás bevezetésének lehetősége. Eddig a gazdaságban felhalmozott veszteségállomány mértéke volt a fő ellenérv, talán most újra lehetne gondolni a kérdést. Az ATAD következtében változtatni kell az alultőkésítési szabályainkon. Ez át fogja alakítani a finanszírozás tervezés területét. Kérdés az csak, hogy milyen lesz a mentességi szabály, mekkora lesz a határ Magyarországon? A KIVA nagyon jó ötlet – az előadó szerint – csak nem működik valami miatt a gyakorlatban.

A jövőre vonatkozóan nem zárható ki a specifikus különadók elterjedése, hiszen ezek kevéssé támadhatók például a digitális tevékenység megadóztatása, a Tobin adó, robotok adóztatása, amelyek feszegetik a társasági adózás kereteit.

A XII. Nemzetközi Adókonferencia a jövedelemadók után a fogyasztási típusú adók felé vette az irányt.

Első körben az általános forgalmi adó területén a NAV előadója dr. Funtek Zsolt az adóhatóság adatbázist szolgáló online pénztárgép, online számlázás, EKÁER mellett a közelmúltban gyakorivá vált áfakulcs-változásokat vette górcső alá. Véleménye szerint, ha egy rendszer egyik elemébe belenyúlunk, akkor az az egész működésére hatni fog. Megállapította, hogy az áfa kulcs csökkentések hatása nem mindig a kívánt célt érte el.

Az adómérték mozgások kemény korlátja az EU-s szabályozás. Az áfa kulcsok gyakori változása mellett a legnagyobb gond azok értelmezése, az érintett kör elhatárolása, példaként a vendéglátást említette. A másik fontos következtetés, hogy ezek az áfa kulcs csökkentések rövid időszakra jelentek meg a kiskereskedelmi árakban és a gyorsan érvényesülő piaci hatások eredményeképpen az árak szempontjából visszaállt az eredeti állapot (lásd hús, lakás stb), vagyis a fogyasztók helyett a termelő, kereskedő cégek profitját növelte az áfakulcs csökkenés.

A kulcsok csökkentésének másik célja a magyar gazdaság fehérítése volt. Ugyancsak a fehérítést szolgálta a fordított áfa alkalmazása is. Az előbbiekkel kapcsolatban (étkezés, szálláshely, átmeneti szabályozás stb.) nagyon sok kérdés érkezett az ügyfélszolgálatokhoz, mely tapasztalatokat megosztotta az előadó a konferencia résztvevőivel.

Az áfával kapcsolatos adótanácsadói megközelítéseket ”Mozgástér az áfá-ban, továbbfejlesztési lehetőségek Magyarország számára” címmel Rabb Andrea a MOKLASZ elnökhelyettese tartott előadást. Az előadásában kifejtette, hogy a mozgásteret Magyarország számára alapvetően a közös hozzáadott-értékadó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (ún. HÉA-irányelv) szabályozza. Ez egy keret jellegű szabályozási rendszer, azonban van mozgástér Magyarország számára, amit két oldalról kell megvizsgálni. Egyrészt össze kell hasonlítani, hogy a HÉA-irányelvhez képest a hatályos magyar áfa szabályozásból mi maradt még ki, amit Magyarország eddig nem használt ki esetleg teljeskörűen. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy milyen változásokat hoz Áfa szempontból a jövő.

Az Európai Bizottság 2016 áprilisában egy ún. Áfa-akciótervet fogadott el 4 fő területre fókuszálva, amelyek a következők: e-kereskedelem, áfa-csalás csökkentése, határon átnyúló kereskedelem elősegítése és a kedvezményes áfa-kulcsok felülvizsgálata. 2017. október 4-vel pedig az Európai Bizottság az áfa-csalások megakadályozására egy ún. Single EU VAT Area akciócsomagot hagyott jóvá, 3 szakaszban való bevezetéssel. Előrejelzések szerint a 410 cikkből és 9 mellékletből álló HÉA-irányelv körülbelül fele módosításra kerül, várhatóan 2019-re, de legkésőbb 2022-re. Az Európai Bizottság 2022-re ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy létrehozza az egységes belső áfa térséget, amelynek keretében a belföldi és a határon átnyúló ügyletek adózása egységesítésre kerülne a célország elve alapján. A mozgástér vonatkozásában több terület is érintett: így a távértékesítésre, adólevonásra, számlázásra, MOSS-ra, fordított adózásra, alanyi mentes adóalanyokra, adókulcsokra (e-könyvekre) vonatkozó szabályok. A változtatási javaslatok magyar költségvetésre történő hatáselemzése még nem ismert.

A jövedéki adózás jogharmonizációjának állásával és a továbblépés területeit Laczi Ferenc foglalta össze. Az előadó ismertette Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, s az ebből adódó jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a jogalkotó az irányelvi rendelkezésekhez igazította a nemzeti jövedéki szabályozást. Két kisebb eltérést tartalmazott a hazai szabályozás az irányelvhez képest. Egyik az energiatermékek körébe tartozó szén, földgáz és villamos energia adóztatása, másik pedig az adóköteles jövedéki termékek adó alóli mentesülést eredményező célra történő felhasználása. Előbbi külön energiaadó törvényben valósult meg, míg utóbbi adómentes felhasználásként került szabályozásra a jövedéki adótörvényben.

2017. július 1-től új jövedéki adótörvény lépett hatályba, mely ezen eltérő szabályozási módokat megszüntette. A korábban külön szabályozott szén, földgáz és villamos energia az energiatermékek részeként átkerült a jövedéki szabályozásba, míg a korábbi adómentes felhasználás ebben a formában megszűnt és az adóraktári rendszerbe került beépítésre. Ezzel a jogharmonizáció teljessé vált, nincs olyan szabályozási terület, amely további jogharmonizációs lépéseket igényelne.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség a szabályozás további fejlesztésére. Az új szabályok gyakorlati alkalmazása szinte minden esetben rámutat olyan pontokra, amin változtatni szükséges. Így van ez a jelenlegi jövedéki adó törvénnyel is. A változtatás irányát elsősorban a törvény belső összhangjának fokozása, valamit a végrehajtási rendelettel való teljes összhang megteremtése határozza meg.

Az Adókonferencia záró előadása a vállalkozások legnagyobb adóterhét jelentő iparűzési adóval (HIPA) foglalkozott. Dr. Herich György okleveles nemzetköziadó-szakértő, a MOKLASZ elnöke megosztotta dilemmáit és jövőbe mutató javaslatait a szakmai fórummal.

Bevezetőjében kitekintést adott a nemzetközi környezetre kiemelve, hogy összesen 4 ország ismeri még ezt az adónemet Európában, de bevétel alapú iparűzési adó csak a magyar HIPA.

A magyar HIPA az adónemekkel szembeni klasszikus követelményrendszer közül egyet sem teljesít. Már az adónem besorolása sem egyértelmű. A munkamegosztástól függően többszörösen adóztat, különösen a szolgáltatásokat sújtja aránytalanul. Ezzel az anyagigényes ágazatokat preferálja ellentétben a nemzeti érdekekkel. Az is ellentmondás ebben az adónemben, hogy a veszteséges vállalkozásoknak is fizetniük kell ezt az adót, sőt lehet, hogy a HIPA fizetésétől billennek át veszteségbe. Igazságtalan, hogy azoknál az önkormányzatoknál jelentkezik a bevétel, ahol eddig is központi forrásokból tudtak fejlődni. Azok az önkormányzatok, akik a támogatásokból nem részesültek, vállalkozások híján HIPA bevételhez sem jutnak. A felesleges és hatalmas adminisztrációnak is mintapéldánya ez az adó, a bonyolultságát nem is említve. Nincs lezárt időszak ellenőrzési szempontból, hiszen valamennyi érintett önkormányzati adóhatóság külön is ellenőrizheti ugyanazt az iparűzési adómegállapítási időszakot, jellemzően eltérő jogértelmezéssel, felkészültséggel fűszerezve. A magas adóteher versenytorzító hatású (a társasági adóteher közel kétszerese), ha nem tudja a vállalkozás „lealkudni” amire csak a multiknak van esélyük, így a kkv szektor lehet a legnagyobb HIPA fizetői kör. Az adózók döntő többségénél a HIPA összege nem éri el a vele kapcsolatos adminisztráció költségét. Nem illeszkedik a nemzetközi környezetbe, nemzetközi szerződések nem biztosítják a beszámíthatóságot.

A HIPA egyetlen pozitív vonása, hogy a „kormányzat” ebben a formában juttat több mint 500 milliárd Ft bevételt az önkormányzatoknak.

A diagnózist követően Dr. Herich György a terápiára is tett javaslatot. Véleménye szerint a HIPÁ-t át kellene alakítani, illetve más adónemmel ki lehetne váltani, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatok összesített forrását ez természetesen nem érintheti hátrányos mértékben.

A HIPA átalakításának legfontosabb szempontjai: nemzetközi tapasztalatok hasznosítása, nyereségre épülő adó, adminisztráció drasztikus csökkentése, egységesítés, többszörös adóztatás és egyedi mentességek megszüntetése, kkv szektor pozitív diszkriminációja, ellenőrzés egy adóhatósághoz (állami) tartozzon.

A másik megoldás, ha elengedjük a HIPA-t és például társasági pótadóval helyettesítjük, amely ezzel már illeszkedne a nemzetközi környezetbe és így biztosítva lenne az adó beszámíthatósága.